Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Újabb robbanás volt halálbányában

Újabb robbanás volt abban az ukrajnai szénbányában, amelyben 101 dolgozó vesztette életét a két héttel ezelőtti metánrobbanásban.

Legalább öt bányász megsérült a donyecki Zaszjagyko bányában, kettő közülük súlyosan - közölte Marina Nyikityina, az Állami Bányabiztonsági Felügyelet helyi tisztségviselője.

A legújabb adatok szerint 385-en voltak a föld alatt, amikor bekövetkezett a robbanás; mindenkit sikerült már kimenteni.

Ukrajna függetlenné válása óta a november 18-ai volt a legsúlyosabb szénbánya-katasztrófa. Összesen négy súlyosabb baleset, illetve szerencsétlenség történt a Zaszjagyko bányában 2001 óta.

Az ukrán szénbányákat a világ legveszélyesebbjei között tartják számon, mert sokban rossz állapotúak a bányabiztonsági berendezések.

Ráadásul a kelet-európai ország szénbányáiban általában több mint ezer méter mélységben folyik a kitermelés, az európai szénlelőhelyek mélységének átlagánál kétszer mélyebben.

Ilyen mélységben sokkal nagyobb a robbanásveszélyes metánkoncentráció létrejöttének valószínűsége.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×