Eredményesen perelte az ügyészség az egyik biztosítót, mert a Kúria megállapította, hogy a fogyasztókkal kötött szerződéseiben alkalmazott több általános szerződési feltétel tisztességtelen – derül ki a Legfőbb Ügyészség sajtóközleményéből.

A közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész még 2021-ben indított keresetet az egyik biztosítótársaság ellen a fogyasztókkal kötött szerződéseiben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránt. Bár az elsőfokú bíróság a kereset nagy részének helyt adott, a másodfokú bíróság azt megváltoztatva egyes kikötések esetén úgy döntött, hogy nem tisztességtelenek. Az ügyészi felülvizsgálati kérelem eredményeként azonban a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntése volt helyes.

A Kúria döntése szerint e vagyonbiztosítási feltételekben szereplő, a biztosítót egyoldalú díjemelésre jogosító kikötés tisztességtelen, mert abból az emelés lehetséges okai a fogyasztó számára nem világosan és érthetően voltak megfogalmazva.

Ezenkívül indokolatlanul rövidnek találták a vagyonbiztosítási feltételekben, valamint a Casco biztosításban a káresemény bejelentésére meghatározott határidőt, ami a kár felfedezésétől számítva legfeljebb két munkanap volt.

A vagyonbiztosítási feltételeiben a biztosító a fizetési kötelezettségének kezdő időpontjaként a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat beérkezésének napját határozta meg. Ez azért bizonyult tisztességtelennek, mert a fogyasztó nem tudhatja, hogy a beküldött irat az utolsó volt-e, vagy a biztosító még kér tőle további iratot is. Így nem tudhatja azt sem, hogy a biztosító fizetési határideje megkezdődött-e már.

Végül pedig a vagyonbiztosítási feltételekben a biztosítási szerződésből eredő igények egyéves elévülési határideje a bíróság szerint azért tisztességtelen, mert az, összevetve a szerződés egyéb rendelkezéseivel is, indokolatlanul rövid a Ptk. ötéves, általános elévülési határidejéhez képest.