Infostart.hu
eur:
354.94
usd:
304.87
bux:
132078.4
2026. május 27. szerda Hella
A német Rheinmetall új gyárának építési területe a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont szomszédságában az alapkőletétel napján, 2024. március 26-án. Az új üzemben - amely háromszáz új munkahelyet teremt - az elektromobilitás és a hidrogénüzemű járművek számára gyártanak majd eszközöket.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Német védelmi ipari befektető alapít gyárat Szegeden

Egy helyen lesz a civil üzletág és védelmi technológiai tevékenység.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Rheinmetall új gyárának alapkőletételén azt mondta, a német céget elsősorban mint védelmi ipari befektetőt ismertük meg, ezért is fontos, hogy az új szegedi gyár ugyan kötődik a védelmi iparhoz, de attól független. Az új üzemben - amely háromszáz új munkahelyet teremt - élenjáró technológiával az elektromobilitás és a hidrogénüzemű járművek számára gyártanak majd eszközöket.


Az új gyár Európa egyik meghatározó kutatás-fejlesztési projektje lesz - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, a kormány büszke arra, hogy ez Magyarországon és Szegeden valósulhat meg.
A Rheinmetall a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) együttműködve olyan új ökoszisztémát és tudásbázist épít majd ki, amely sok magyar és külföldi fiatal számára is különleges lehetőségeket teremt. "A magyaroknak nem kell sehova máshova menniük, hiszen a világ jön ide hozzánk" - fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.


Christoph Müller, a Rheinmetall Power Systems divízióvezetője elmondta, a szegedi lesz a cégcsoport első hibrid telephelye, ahol a civil üzletág és védelmi technológiai tevékenység egy fedél alatt zajlik. Az ELI ALPS lézeres kutatóközpont mellett lévő 85 ezer négyzetméteres területen az első lépésben 15 ezer négyzetméteres üzem épül, amely háromszáz magasan képzett szakembernek ad munkát. A terület további lehetőségeket biztosít a bővítésére - közölte a szakember. A divízióvezető hangsúlyozta, Magyarország befektetőbarát környezetet biztosít a vállalkozásoknak. A kormány és a HIPA támogató, nyitott és barátságos volt, ez Európában ma már nem általános.

Botka László polgármester felidézte, az önkormányzat 2007-ben alapított közös céget az egyetemmel annak érdekében, hogy világszínvonalú lézeres kutatóközpontot hozzanak létre a város határában. A terv elnyerte előbb a kormány, majd az Európai Unió támogatását. A központ szomszédságában 70 hektáros ipari park várja a befektetőket, ahol immár Európa egyik vezető iparvállalata, a Rheinmetall teremt háromszáz új munkahelyet a régióban élők számára.

Rovó László, az SZTE rektora elmondta, az egyetem az ország és a régió legjobb felsőoktatási intézményeként szoros együttműködésre törekszik a térségben letelepülő vállalatokkal, melyek számára szakember-utánpótlást is biztosítja. A gyár a tervek szerint 2025 végén kezdi meg működését, 63 millió eurós beruházással alakítják ki. A Rheinmetall szegedi telephelyén elsősorban az autóipar számára gyártanak termékeket, többek között elektromos alkatrészeket, például nanoszerkezetű konndenzátorokat, valamint a hidrogénmobilitásban és energiatermelésben használható eszközöket. A vállalat a Rheinmetall Electronic Solutions divíziója katonai üzletágának egyes termékeit is itt kívánja gyártani.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×