Infostart.hu
eur:
355.92
usd:
306.15
bux:
130984.96
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Pixabay

Komoly következményei lehetnek a szuperállampapír sikerének

Lépéskényszerbe kerülhet az állam, ha túl nagy marad az érdeklődés a Magyar Állampapír Plusz iránt - de vajon milyen lehetőségei vannak? És mi köze mindennek a túlfűtött vonatként száguldó ingatlanpiachoz?

Már 1000 milliárd fölötti összeget költött a lakosság a Magyar Állampapír Pluszra (MÁP+), és ez összhangban van azzal, hogy az állam szeretné növelni a lakossági tulajdonban lévő állampapírok mennyiségét: az állományt 11 ezer milliárd forintra növelnék 2023-ra.

Ez a roham azonban mégis okozhat fejtörést az állam illetékeseinek - emlékeztetett cikkében a Portfolio. Elsősorban azért, mert a fenti alapelvek mellett más céljai is vannak az államnak, elsősorban az adósságráta folyamatos csökkenése. Ehhez igazítják évről évre az éves finanszírozási tervet, hogy az új állampapírok mellett is csökkenjen az adósság a GDP arányában.

Vagyis, ha a tervezettnél lényegesen több állampapírt bocsát ki az állam, akkor félő, hogy nem csökken az év végére a tavalyi 70,8 százalék alá az adósságráta, ami komoly kudarc lenne.

Ráadásul az államnak csak úgy önmagáért nem kell a sok állampapír-értékesítés, az ebből befolyó pénzt a költségvetési hiány finanszírozására, illetve az adósság megújítására fordítja. Amit ezen felül bocsátana ki, az felesleges parkolna az állam számláin.

Ha a (például a MÁP+-ból származó) bevétel több százmilliárddal meghaladja az éves finanszírozási tervben szereplő tervezett kiadást, az államnak lépnie kell.

  • Visszafoghatja az aukciókon meghirdetett állampapírmennyiséget (a szokásos heti diszkont kincstárjegy aukciókon és a kéthetente tartott kötvényaukciókon), ezzel erőteljesebben nőhet a lakosság súlya a finanszírozásban.
  • Visszavásárolhat forint- vagy devizakötvényeket a befektetőktől.
  • Megpróbálhat erősebb ösztönzőket bevetni a bankokkal szemben, hogy a náluk lévő lakossági állampapírokat visszaadják neki.
  • Végső esetben a lakossági rohamot is fékezheti, de a Portfolio szerint ehhez tényleg csak akkor nyúlnak majd, ha minden kötél szakad.

Lehet egy másik hatása is a MÁP+ bevezetésének és ilyen népszerűségének: az Alapblog egyik szerzője arról írt, hogy amióta meghirdették ezt a terméket, visszaesett a pénzét ingatlanba fektető emberek száma, vagyis az állampapíros roham hűtheti az ingatlanpiacot.

Gulyás Gergely a 136. Kormányinfón arról beszélt, hogy egyelőre megemelt összeg, 5000 milliárd forint a terv a teljes kibocsátásra, de meglehet, hogy hamarabb lezárják a jegyzést. Ennek a lehetőségét a Pénzügyminisztérium folyamatosan vizsgálja.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály: nem egységesen döntöttünk az alapkamatról

Varga Mihály: nem egységesen döntöttünk az alapkamatról

Nem egységesen döntött a jegybanki alapkamat szinten tartásáról a Monetáris Tanács – közölte keddi tájékoztatóján Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Kérdésre válaszolva elmondta, reális a kormány várakozása, hogy 2 százalék legyen a gazdasági növekedés Magyarországon az év végére. Az MNB-ügyi parlamenti vizsgálóbizottsággal együttműködnek, sőt teljes transzparenciát sürgetnek az ügy feltárása folyamán. Kommentálta azt is, hogy a kormány pótköltségvetést ír 2026-ra, de a 2027-es büdzséterv ennél fontosabb lesz Varga Mihály szerint. Szólt még a „túl erős” forintról és arról is, görög mintára történhet-e a magyar euróbevezetés.

Itt az első igazi parlamenti vitanap: heves indulatok a Házban, de azt még tisztázni kell, hogy Magyar Péter és Gulyás Gergely tegeződik-e

Hófehérkézés, facebookozás, Magyar Péter múltja, Gulyás Gergely ingatlanjai, a miniszterek első feladatai is szóba kerültek a képviselői viszonválaszok alkalmával az új parlamenti ciklus harmadik ülésnapján az „adok-kapok” részben napirend előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Egész Ukrajna elpusztításával fenyegetőzik Moszkva, de valami nagyon hiányzik - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Egész Ukrajna elpusztításával fenyegetőzik Moszkva, de valami nagyon hiányzik - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Az egyre fokozódó, orosz energetikai infrastruktúrát érő dróntámadások miatt Szergej Lavrov, a Kreml külügyi tárcájának vezetője ismételten felszólította az ukrajnában dolgozó külföldi diplomatákat a menekülésre, mivel Moszkva a tervek szerint folyamatosan lőni fogja az ukrán városokat. Mindeközben egyre több elemző véli úgy, hogy az ukrán dróntermelés felpörgetése valóban hátrányba helyezheti az oroszokat. A front környéke továbbra is az új fegyverek tesztpályájaként funkcionál, de mostmár egyre inkább az ukrán hazai technológiát tesztelik ott, nem a nyugatit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×