Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pixabay

Komoly következményei lehetnek a szuperállampapír sikerének

Lépéskényszerbe kerülhet az állam, ha túl nagy marad az érdeklődés a Magyar Állampapír Plusz iránt - de vajon milyen lehetőségei vannak? És mi köze mindennek a túlfűtött vonatként száguldó ingatlanpiachoz?

Már 1000 milliárd fölötti összeget költött a lakosság a Magyar Állampapír Pluszra (MÁP+), és ez összhangban van azzal, hogy az állam szeretné növelni a lakossági tulajdonban lévő állampapírok mennyiségét: az állományt 11 ezer milliárd forintra növelnék 2023-ra.

Ez a roham azonban mégis okozhat fejtörést az állam illetékeseinek - emlékeztetett cikkében a Portfolio. Elsősorban azért, mert a fenti alapelvek mellett más céljai is vannak az államnak, elsősorban az adósságráta folyamatos csökkenése. Ehhez igazítják évről évre az éves finanszírozási tervet, hogy az új állampapírok mellett is csökkenjen az adósság a GDP arányában.

Vagyis, ha a tervezettnél lényegesen több állampapírt bocsát ki az állam, akkor félő, hogy nem csökken az év végére a tavalyi 70,8 százalék alá az adósságráta, ami komoly kudarc lenne.

Ráadásul az államnak csak úgy önmagáért nem kell a sok állampapír-értékesítés, az ebből befolyó pénzt a költségvetési hiány finanszírozására, illetve az adósság megújítására fordítja. Amit ezen felül bocsátana ki, az felesleges parkolna az állam számláin.

Ha a (például a MÁP+-ból származó) bevétel több százmilliárddal meghaladja az éves finanszírozási tervben szereplő tervezett kiadást, az államnak lépnie kell.

  • Visszafoghatja az aukciókon meghirdetett állampapírmennyiséget (a szokásos heti diszkont kincstárjegy aukciókon és a kéthetente tartott kötvényaukciókon), ezzel erőteljesebben nőhet a lakosság súlya a finanszírozásban.
  • Visszavásárolhat forint- vagy devizakötvényeket a befektetőktől.
  • Megpróbálhat erősebb ösztönzőket bevetni a bankokkal szemben, hogy a náluk lévő lakossági állampapírokat visszaadják neki.
  • Végső esetben a lakossági rohamot is fékezheti, de a Portfolio szerint ehhez tényleg csak akkor nyúlnak majd, ha minden kötél szakad.

Lehet egy másik hatása is a MÁP+ bevezetésének és ilyen népszerűségének: az Alapblog egyik szerzője arról írt, hogy amióta meghirdették ezt a terméket, visszaesett a pénzét ingatlanba fektető emberek száma, vagyis az állampapíros roham hűtheti az ingatlanpiacot.

Gulyás Gergely a 136. Kormányinfón arról beszélt, hogy egyelőre megemelt összeg, 5000 milliárd forint a terv a teljes kibocsátásra, de meglehet, hogy hamarabb lezárják a jegyzést. Ennek a lehetőségét a Pénzügyminisztérium folyamatosan vizsgálja.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×