Az áremelkedés oka az, hogy Donald Trump amerikai elnök a hírek szerint nem fogja meghosszabbítani annak a nyolc országnak a szankciómentességét, amelyek korábban fél évig vásárolhatták az iráni kőolajat – magyarázza az Erste olaj- és gázipari elemzője, Pletser Tamás. Ezek az országok egyébként az iráni olaj legnagyobb vásárlói voltak, napi több mint egy millió hordó kőolajat vásároltak.

"Gyakorlatilag május végétől kezdve az összes országra érvényesek lesznek az amerikai szankciók, amelyek pénzügyi megszorításokkal sújtják az iráni olajat vásárló országokat. Irán olajexportja drasztikusan csökkenni fog, ami miatt csökken a kínálat, a kereslet pedig nem változik.

A magasabb kőolajár szinte azonnal megjelenik az üzemanyagárakban,

ezek pedig felfelé tolják a vállalati és a fogyasztói szektor költségeit, vagyis a kőolajárak az inflációra közvetett és közvetlen hatással is vannak.

Pletser Tamás

Magyarországon is további üzemanyagár-emelkedésre számít, ez azonban a 10-15 forintos mértéknél nem lesz magasabb.

Az üzemanyagok és az olaj árának emelkedése ugyanis a várakozások szerint ugyanis a kereslet visszaeséséhez vezet, ráadásul ezzel párhuzamosan a kínálati olaj is bővülni fog, elsősorban az amerikai palaolajtermelők fognak többet termelni.

Mi várható nyáron?

Szezonális okok miatt a nyári időszak kereslete globálisan is meghaladja 3-5 százalékkal a legalacsonyabb téli időszakét, ezért

a nyári "motorizációs időszakban" valóban elég gyakran megemelkednek az árak

- mondta Pletser Tamás. Ám a szezonális hatás nem a legjelentősebb tényező az olajárak alakulásában, az olajipari elemző szerint fontosabb a nyersolaj ára, ehhez képest hogyan alakulnak az olajtermékek árai, valamint milyen a forint-dollár árfolyam, vagy az üzemanyag adótartama (áfa, jövedéki adó) egy adott országban.