Az állam és a piac kapcsolatában nem szerencsés a túlszabályozottság – mondta Csaba László. Bár a közgazdaságtani iskolák azt tanítják, hogy e két intézmény a gazdaság szélső elemei, a valóságban ezek összefonódnak – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

„Vagy jól fonódik össze, mint Németországban, vagy nem jól fonódik össze. A kommunista Kínában ez rosszul kapcsolódik össze”

– fogalmazott, hozzátéve: az ázsiai országban erős a gazdasági növekedés, de elpusztítják a környezetet, és nincs jólét.

Kína most még képes magas növekedést produkálni, de ezt követi majd a közepes fejlettség csapdája – mondta a közgazdász. Ha az ország nem áll tartós növekedési pályára, elakad a gazdaság, mint „ahogy elakadt Olaszország, elakadt Belgium, és elakadt az elmúlt három évtizedben Japán is”.

Csaba László szerint az erős európai szociális rendszer nem jelent automatikus versenyhátrányt. „A legversenyképesebb országokban nem nullázták le a szociális rendszert” – emelte ki. A versenyképességi listákon nem azok az államok állnak az élen, ahol a leggyengébb szociálpolitika.

„Lehet olyan módon működtetni a jóléti rendszert, hogy az a gazdaságot segítő hatással bírjon

olyan módon, hogy az előre nem látható kockázatok ellen jelenti a védelmet” – fogalmazott. A közgazdász-egyetemi tanár hangsúlyozta, hatékonyabb, célzottabb pénzfelhasználással hosszú távon Magyarországon is többet ki lehetne hozni ugyanannyiból.

Egy korszak vége

A szakértő szerint véget ért az alacsony kamatok időszaka. „Az Egyesült Államok vezetésével és majd az Európai Központi Bank támogatásával fokozatosan visszatérünk abba az irányba, hogy a bankban tartott pénznek hozama van, hogy az ilyen módon félretett összegekből meg lehet élni, hogy jótékony célú alapítványokat lehet működtetni” – fogalmazott.

Erős nyomás van a gazdasági szereplők részéről – a nyugdíjalapoktól az államon át a magánmegtakarítókig – a „normalitásnak abba az irányába, ahol a pénzt bankban is érdemes tartani” – vélekedett Csaba László.

Mint mondta: az Egyesült Államok egy lépéssel Európa előtt jár a kamatemelésekkel. A szakértő szerint

a feltörekvő piacokról – így Közép-Európából is – kivonják a tőkét, mivel a biztonságos amerikai befektetésekkel az árfolyamon és a kamaton is nyerni lehet.

„Az növekedési többlet, amire az amerikai innovációs képesség adja meg az alapot, ki fog tudni bontakozni” – fogalmazott. A magyar és a lengyel nemzeti bank által folytatott politika, miszerint a bármi is történik a világban, alacsonyak maradnak a kamatok, nem lesz fenntartható.