A Varga Mihály által jegyzett módosító jogszabályt a parlament a honlapján tette közzé.

E szerint a módosítást részben az indokolta, hogy 2014. április 16-án az Európai Parlament és Tanács elfogadta az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006. évi uniós irányelv módosításáról szóló új EU-s irányelvet.

Emellett szintén 2014. április 16-án fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről szóló új uniós rendeletet. Egyúttal kimondták, hogy a módosított irányelvet a hatálybalépést követő két éven belül, 2016. június 17-ig kell a tagállamoknak a nemzeti jogba átültetniük.

A törvényjavaslat célja a módosított irányelv átültetése és a rendelet alkalmazása a hazai jogban.

A módosított irányelv a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre és a közfelügyeleti rendszerre vonatkozó előírásokban számos kérdésben jelentős változást eredményezett.

Így egyebek mellett változnak a függetlenségre, a könyvvizsgálókra, a könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások.

Az új uniós rendelet alkalmazásával a változások a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érinti.

Magyarországon a tőzsdén jegyzett társaságok (kibocsátók), a hitelintézetek, a biztosítók (biztosítók és viszontbiztosítók) és a befektetési vállalkozások számítanak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezeteknek.

A benyújtott törvényjavaslat alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyes feladatait a továbbiakban a közfelügyeleti hatósággal megosztva látja el.

A benyújtott változtatások között szerepel a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása is, amely a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásához kapcsolódik. A módosítás szerint a közfoglalkoztatottat az elhelyezkedési juttatás a versenyszférában történő mielőbbi elhelyezkedésre ösztönzi azáltal, hogy ebben a juttatásban a közfoglalkoztatott csak akkor részesül, ha a közfoglalkoztatási jogviszonya lejártát megelőzően helyezkedik el a versenyszférában. Az ösztönző hatás erősítése érdekében a javaslat biztosítja e juttatás adó- és járulékmentességét - olvasható a törvényjavaslatban.