Kifejtette: folytatódik a turizmus dinamikus növekedése, a szektor várhatóan idén is 5-6 százalékkal bővül majd, ehhez az erőforrások tagoltságának megszüntetésére, hatékonyabb felhasználására van szükség. A centralizálás segíthet egy egységes országimázs kialakításában, továbbá abban, hogy a turizmus GDP-hez való hozzájárulása elérje a versenytársakéhoz hasonló 12-15 százalékot.

A Nemzeti Turisztikai Ügynökség részleteinek kidolgozása folyamatban van, létrehozásával egy helyre kerülhet a turisztikai szervezés, -képzés, és az ország marketingje is - fogalmazott a kormánybiztos.

Tuzson Bence szerint a főváros és a turisztikai iparág jelentőségét mutatja, hogy 2015-ben a Budapesten töltött vendégéjszakák száma meghaladta a 8,7 milliót, 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a tavaly Budapestre érkező 3,2 millió külföldi 7,7 millió éjszakát töltött a fővárosban, a maradék 1 millió belföldi vendégéjszaka volt. A legtöbb turista az Egyesült Királyságból érkezett, és egyetlen év alatt 25 százalékkal nőtt az ázsiai vendégek száma - olvasható a kiosztott közleményben.

Az államtitkár elmondta: bár az elmúlt öt évben is rengeteg fejlesztés valósult meg, a következő években további beruházások várhatóak, így például megújul a Duna part, a Budai Vár, a Dagály Uszodaközpont és a Puskás Ferenc Stadion is. Mint mondta, a 2017-es vizes világbajnokság megszervezése hatalmas lehetőség az országnak, amely előszobája lehet az olimpia szervezésének, ezek a sportesemények pedig jelentősen lendíthetnek a turizmuson.

Hozzáfűzte: a jelenlegi körülmények között Magyarország egyik elsődleges vonzereje a biztonság, és továbbra is fontos szempont annak az érzetnek erősítése, hogy Budapest egy biztonságos város, Magyarország egy biztonságos hely, ahol nem érheti attrocitás a látogatókat.

Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke szintén úgy vélte, hogy a számok igazolják a turizmus lendületét, amelynek megtartásához az ország biztonságának megőrzésére, a tisztességes vállalkozásokat védő szabályokra, a kis- és középvállalkozások támogatására és a jól képzett munkaerő megtartására van szükség. Ahhoz, hogy Budapest még vonzóbb úticél legyen, mindig újabb attrakciókat kell létrehozni, erre példaként említette a BKIK Bevásárló utcák menedzsmentje programját.

Emellett elengedhetetlennek nevezte a turizmus fejlődése érdekében az intézménystruktúra felülvizsgálatát és támogatta annak átláthatóbbá, hatékonyabbá és egyszerűbbé tételét.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság kormánypárti elnöke a fővárost érintő fejlesztésekről számolt be, kiemelve a 2017-es vizes világbajnokságra elkészülő Dagály Uszodaközpontot és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését. Hangsúlyozta: a világbajnokságra 80-100 ezer versenyző és kísérő érkezik és közel 3 hetet töltenek el az országban, valamint az eseményt követően rendezik a korábbi bajnokok versenyét, amire újabb 50 ezer magas költési hajlandóságú látogatóra lehet számítani.

A gazdasági bizottság elnöke a turizmus szempontjából szintén kiemelkedő beruházásnak nevezte a 2019-re elkészülő Konferencia Központot, amellyel Budapest 10 éven belül bekerülhet a világ három leglátogatottabb desztinációja közé, városi adottságai, árérték arány és ismeretség alapján. Budapest a turizmus egyik központja, a szállásdíj bevételek több mint 40 százaléka innen származik, az országba érkező külföldiek 66 százaléka a fővárost választja, a vendégéjszakák árbevételeinek 73 százalékát Budapest adja - mondta.

Bánik Erik hangsúlyozta: a minőségi turizmus fejlesztése a cél, nem más országok alá kell licitálni alacsony árakkal, a minőségi szolgáltatások iránt mindig van kereslet és tisztességes ár kérhető érte.

A Budapest Turizmus 2020 konferencia az Idegenvezetők Világnapja több napos programsorozathoz kapcsolódik, amelyen az idegenvezetők elsősorban a turizmusban dolgozók, az utazási irodák, a szakemberek számára szeretnék bemutatni tudásukat, új lehetőségeket feltárva, valamint hogy felkeltsék a városvezetők, a média, a helyi lakosság figyelmét az idegenvezetők szakmai felkészültségére, értékteremtő és közvetítő munkájára. 1990-ben a világ 15 országának részvételével rendezték meg először a világnapot.