A KETEG (Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban) Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány és az ÉrMe Üzleti Hálózat által rendezett konferencián Barcza György hozzátette: az optimális adósságráta a belföldről történő finanszírozás szintjéhez közelít. Magyarországon az államadósság 32 százaléka devizában, és kicsit kevesebb, mint 50 százaléka külföldi kézben van - ismertette.

Kitért arra, hogy a 2008-as pénzügyi válság nyomán felerősödő társadalmi feszültségek minimalizálására radikális változást hozott az az adófizetési alapelv, amit a magyar gazdaságpolitika meghozott a szektorális különadókkal, a bankadóval. A kormány ezzel azt mondta, hogy azok fizessék meg a költségeket, akik képesek erre, tehát akik többletjövedelemmel rendelkeznek - fejtette ki.

Kevés szó esik a jövedelmek igazságos elosztásáról, a közgazdászok nagy része a növekedésre, a termelési hatékonyság javítására koncentrál - vélekedett Barcza György. Ennek egyik oka, hogy az 1950-es évektől 2008-ig kivételesen gyors növekedési időszak jellemezte a világgazdaságot, a fejlett országokban átlagosan 3 százalékos gazdasági bővülés volt. Ezt vették alapul a közgazdaságtanban, pedig ez meglátása szerint inkább kivétel, figyelembe véve, hogy korábban, évszázadokon keresztül 1 százalék alatti volt a növekedés.

Az ÁKK vezérigazgatója szerint nagyon megemelkedett a fejlett országok eladósodottsága a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, a világháború után akár 300 százalékot is kitett a GDP-hez viszonyított államadósság a fejlett országokban. Mint mondta, ez nem volt feltétlenül probléma, mert hosszú távon a gazdaság kitermelte az adósságot; a kérdés az, hogy fenntartható-e a folyamat. Vélekedése szerint van egy korlátja annak, ha a gyors növekedés ekkora eladósodási ütemmel párosul. Az első ország, amelynél az eladósodottság elérte azt a határt, ahol már nem párosul növekedéssel, az Japán volt; a távol-keleti országban most 200 százalék feletti az államadósság rátája - ismertette.

Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta: a magyar kormány 2010 óta két fő alapelvhez igazítja politikáját, ezek a munka becsületének helyreállítása és a családok támogatása. Ehhez igyekszik formálni a szabályzórendszert, az állami intézmények kialakítását és az unión belül is igyekszik megteremteni a szükséges mozgásteret - fejtette ki.

Elmondta: 2015 végére, 2016 elejére már a nemzetközi piaci elemzők is elismerik a magyar gazdaság eredményeit, felfelé módosították előrejelzéseiket. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői február elején egy kéthetes misszió keretében tájékozódtak, és pozitívan nyilatkoztak a stabilan csökkenő deficitről és államadósságról - számolt be a helyettes államtitkár.

Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója előadásában kiemelte: a válságos időszakok során általában alulértékelik az emberi tényezőt, pedig a döntéseket főleg érzelmi alapon hozzák meg. A válsághoz vezető okok nagy része magatartásbeli, a válságra adott válaszok pedig szinte kivétel nélkül jogszabályi természetűek voltak - mondta.

Kitért arra, hogy a pénzügyi válság hatására jelentős változás következett be a hitelezési politikában, szigorodott a szabályzói környezet. Amit a bankok tehetnek egy esetleges újabb krízis elkerülésére, hogy komolyabban foglalkoznak az ügyfeleikkel, jobban tájékoztatják őket az új típusú termékekről - mondta.