A lakásárak jelenlegi szintje megegyezik a 2006 év elején tapasztalhatóval, illetve 2009 közepén lehetett a mostanihoz hasonló árakon lakóingatlanhoz jutni - az FHB Lakásárindex legfrissebb számai szerint. Az átlagos árak a másfél éve tartó országos növekedés ellenére még nem érték el a válság előtti szintet, a korábbi maximumnál jelenleg valamivel több mint 8 százalékkal kell kevesebbet fizetni az ingatlanokért.

Az FHB Lakásárindex 2015. II. negyedévében 184,2-re emelkedett az év eleji 179,36-ról, így 2015 I. negyedévéhez képest az árak nominálisan 2,7 százalékkal, reál értelemben pedig 1,7 százalékkal növekedtek - olvasható a közleményben.

Az aktuális mutató előállításához az FHB piaci információinak és saját megfigyeléseinek frissítése mellett felhasználtuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adott időszakra feldolgozott valamennyi adatot - tették hozzá.

Felidézték: a drágulás több mint egy éve folyamatos a hazai lakáspiacon, a második negyedévben ugyanakkor nem sikerült megismételni az előző negyedévet jellemző kiugró, 6 százalékos árnövekedést. Az árak emelkedésének mértéke 2015 második negyedévében visszatért a korábban megfigyelt 2-3 százalék közötti szintre.

Hozzátették: az idei első negyedév kimagasló eredménye részben azzal is magyarázható, hogy az FHB Index összeállításakor a Nemzeti Eszközkezelő (NET) által végrehajtott tranzakciók kikerültek az adatbázisból, míg a korábbi években ezek az adatok között szerepeltek. Ez a módszertani változás önmagában 3 százalék körüli emelkedést eredményezhetett az FHB Index értékeiben.

Összességében az látható, hogy a hazai lakáspiacnak töretlen a lendülete, a felívelés kezdete óta eltelt több mint egy évben - 2014 áprilisától 2015 júniusáig - a lakásárak nominálisan 14,9 százalékkal, reálértelemben pedig 14,6 százalékkal drágultak.

Nehezen akar beindulni a lakásépítés

Az épített lakások és lakásépítési engedélyek száma szezonálisan igazítva (Forrás: KSH)

2015. harmadik negyedévében bő 3000 lakásépítési engedély született, míg idén január és szeptember között összesen 8616 engedélyt adtak ki, ami ezerrel meghaladja a 2014 első kilenc hónapjában regisztráltat, és így 24 százalékos növekedést jelentett.

Ugyanakkor ez nagyrészt a második negyedévben tapasztalt jelentős javulásnak köszönhető, míg a július és szeptember közötti periódusban csak +3,3 százalékos volt. A növekedés ugyan látszik az engedélyek számában, de ez továbbra is messze elmarad a válság előtti szintektől - áll az FHB Lakásárindexben.

Budapesten az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett az építési engedélyek száma az év első kilenc hónapjában, a bővülés több mint 73 százalékos volt 2014 azonos időszakához képest. Ebben nagy szerepet játszott az első negyedévben tapasztalt engedélyszám megtriplázódása, illetve a harmadik negyedévben is 45 százalék fölötti emelkedés. Új lakások azonban továbbra sem nagyon épültek a fővárosban, mindössze 1163 használatbavételi engedély született január és szeptember között, ami 21 százalékkal elmarad a tavalyi év azonos időszakától.

Folytatódhat az élénkülés

A lakáshitelek piaca továbbra is erős, sőt 2015 harmadik negyedévben az előzőekhez képest is jelentős bővülést mutatott - közölték.

A lakáspiac lendülete több mint egy éve tart, ennek köszönhetően a tavaly gazdát cserélt ingatlanok száma meghaladta a 100 ezret, amire már nagyon régen nem volt példa, idén pedig az ingatlanközvetítő hálózatok előrejelzése szerint 150 ezer ingatlan adásvételére számíthatunk, ami megfelel a 2008-ban mért értéknek. A várakozások szerint a jövőben az élénkülés tovább folytatódhat, a tranzakciók száma növekedhet, ami további pozitív hatással lehet az árakra is - áll a közleményben.

A válság kevésbé viselte meg a drágább kerületeket

A válság évei - úgy tűnik - jóval kevésbé viselték meg Budapest drágább kerületeit, a magasabb árú kerületekben kisebb mértékű volt az árcsökkenés, mint az olcsóbbakban. Számos kerületben - főként a korábban is magasabb árú lokációkban - a jelenlegi árak meghaladják a 2008-as szintet is. Ugyanakkor az olcsóbb, áresését elszenvedő helyszíneken az árak még messze elmaradnak a válság előttitől - áll az FHB Lakásárindexében.

A fővárosi kerületekben megfigyelt tendenciák a megyékre is igazak. A drágább helyszíneket jóval kevésbé érintette a válság, sőt a nyugati megyék kivételezett helyzetben vannak, itt a válság éveiben is növekedtek az árak. Az ellenpólust Észak- és Kelet-Magyarország megyéi képviselik, ahol a legkisebb árakhoz a legnagyobb zuhanás társult. Számos megyében a jelenlegi lakásárszintek meghaladják a válság előttit, ezek közé főként a nyugat-magyarországi megyék tartoznak, míg a keletiekben nagyobb a 2008-as árakhoz viszonyított különbség - közölték.

Kétsebességű talpra állás

Ezeket a tendenciákat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az új időszakot a kétsebességű talpra állás jellemzi. A kedveltebb lokációkban az árak gyorsan konszolidálódnak, és a lakásépítések száma hamarosan emelkedhet. Azokon a helyeken, ahol a lakosok jövedelmi nehézségekkel küszködnek, elhúzódó és lassú fordulatra lehet számítani - közölte az FHB.