eur:
389.48
usd:
361.55
bux:
68425.96
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

Aranybánya a tenger alatt

Legkevesebb 470 tonna aranyat rejthet az az első kínai tengerfenékben felfedezett "kolosszálisnak" jellemzett lelőhely, amelyre 2 ezer méter mélységben bukkantak szakemberek három év kutatást követően.

A kelet-kínai Santung tartomány igazgatása alá tartozó Pohaj tengeri területeken, a Szansan-sziget vizeiben a tartományi Földtani és Ásványtani Kutatóintézet végeztetett méréseket. A China Daily című napilap beszámolója szerint a 20 tonna feletti aranykészlettel rendelkező bányákat már "nagynak" szokták nevezni.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az aranyérc felszínre hozatala komoly kihívás elé állítja majd a Laizhou Rehi Mining vállalatot. "Nem lesz könnyebb feladat az űrhajók dokkolásának végrehajtásánál" - fogalmazott a feltárás projektmenedzsere.

Csang Csü-csin beszélt arról is, hogy a "hagyományos" aranybányászat a talaj többnyire ezer méteres mélységeiben zajlik, s ebben a kínai bányászok gyakorlattal rendelkeznek. Az óceánban történő feltáráshoz viszont nem csak új eszközökre lehet szükség, de nagyjából ezer ember egyidejű munkájára is.

Csang azt is megjegyezte, hogy bár Kína a világ vezető aranykitermelője, technológiája nem tartozik annak élvonalába.

A Szansan-sziget térsége egyébként bőséges aranyérc tartalékokkal rendelkezik és már jelenleg is Kína egyik legfontosabb nemesfém-kitermelő helye. A legnagyobb aranytartalékokkal rendelkező kínai város, Lajcsou környékén a föld mélyében több mint 2 ezer tonna aranyércet sejtenek.

A nyersanyag és ásványi anyagok forrásainak fogyása közepette mind nagyobb figyelem irányul a Föld felszínének 70 százalékát kitevő tengerfenék alatt rejlő kincsek kitermelésének lehetőségeire. A jelentős potenciál ellenére természetvédők és kutatók egy csoportja ellenzi a tengeri ökoszisztéma megbolygatásával járó gazdasági tevékenységet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Miért alkalmazza a világ a BIM klasszifikációs struktúrát?

Miért alkalmazza a világ a BIM klasszifikációs struktúrát?

Ellentmondásos piaci várakozás kíséri a tavaly életbe lépett új építési törvény BIM előírásának gyakorlati megvalósulását. Pedig most dől el, hogy az építőipar állam által indított digitalizációja eredményezhet-e egységes piaci fejlődést. Az állam elvárása, hogy a beruházások tervezésének korai szakaszában reális költségtervet kapjon. Ehhez egy fejlett digitális munkafolyamat felépítése szükséges, amelyre jó nemzetközi gyakorlatot találni, miközben itthon nincs hagyománya az egységes piaci gyakorlatnak. A Graphisoft szakemberei Reicher Péter országigazgató és Kari Szabolcs BIM menedzser a tapasztalataikról számoltak be, valamint Lengyel Balázs költségtervező mérnök, az ÉKTR egyik megalkotója, a Spányi Partners Zrt. egyik tulajdonosa a költségvetési klasszifikáció nemzetközi megoldásait és a magyar kezdeményezéseket mutatta be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×