Az Európai Bizottság szerdán közzétett elemzése szerint a vizsgált 13 ország közül 11-ben, köztük Magyarországon sem túlzott az egyensúlytalanság, de úgy fogalmaznak: "Magyarországon továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság, amely megfigyelést és határozott politikai lépéseket igényel".

A dokumentum rámutat, hogy Magyarország folyó fizetési mérlege folyamatosan javul, és az elmúlt három évben pozitív volt, aminek okaként viszont a válság miatti belső kereslet hirtelen visszaesését jelöli meg, az export versenyképessége ugyanis nemhogy javult volna, hanem némileg romlott is. A jelentés rámutat, hogy a külső egyensúly javul, a nettó nemzetközi befektetési pozíció a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a 2009-es, -117 százalékos szintről mostanra -103 százalékra javult, de még mindig messze meghaladja a határértéket.

A bizottság elemzése megállapítja, hogy a magánszektor eladósodottsága csökkent, és további csökkenés is szükséges, főleg a háztartások adósságállományának területén.

"Bár ez most is folyamatban van, a vállalati hitelezés gyors esése, a gazdaságpolitikai bizonytalanság és a szektorális különadók - főleg a pénzügyi szektorra kivetett adók - hatásaival együtt, hozzájárult ahhoz, hogy a beruházás és a termelékenység bővülése történelmi mélypontra süllyedt, továbbá aláásta az ország növekedési potenciálját, amely nagyon alacsony" - állapítja meg a dokumentum.

Elemzésében a bizottság arra is kitér, hogy az államadósság szintje 2010 és 2012 között a GDP 82 százalékáról 79 százalékra csökkent, amit konszolidációs intézkedéseknek és a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásából fakadó egyszeri tőketranszfernek tud be. A bizottság szerint a magyar államadósság szintje továbbra is "nagyon magas" mind az egy főre jutó GDP-hez, mind a térség többi országához viszonyítva.

A brüsszeli testület megállapítja, hogy bár a munkanélküliség is viszonylag magas, tartósan 10 százalék feletti, ezt kevésbé tartja aggasztónak, mert álláspontja szerint ez abból fakad, hogy többen keresnek munkát, a foglalkoztatás pedig a válság előtti szintre tért vissza.

A bizottság következtetéseket is levon, amelyeket gazdaságpolitikai ajánlások formájában fogalmaz meg. Megállapítja például a testület, hogy Magyarországon zajlik a kiigazítás, főleg a külső egyensúlytalanságok csökkentek, a gazdasági növekedés potenciálját ugyanakkor olyan intézkedések is csökkentették, amelyeket "nem lehet piacbarátnak tekinteni".

"A magas adósságállomány és az alacsony növekedési kilátás miatt az ország továbbra is sérülékeny, és kiszolgáltatott a piaci hangulat esetleges hirtelen romlásának" - fogalmaz úgynevezett "mélyreható elemzésében" az Európai Bizottság. Mint a legtöbb ország esetében, a bizottság Magyarország számára is a pénzügyi konszolidáció folytatását javasolja a fenntartható növekedés érdekében, ugyanakkor Magyarországon az adórendszer felülvizsgálatát, a különadók mértékének csökkentését, valamint az üzleti vállalkozásnak jobban kedvező gazdasági környezet megteremtését javasolja. Ez a brüsszeli testület szerint csökkentené az ország kiszolgáltatottságát a piaci hangulatnak, vonzóbbá tenné Magyarországot a befektetők számára, javítaná a hitelezést, és a növekedést is elősegítené.

Az Európai Bizottság 13 olyan ország gazdaságát vette górcső alá, amelyeknél korábban a makrogazdasági egyensúly megbomlását állapította meg. Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Olaszország, Málta, Hollandia, Finnország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság gazdaságát elemezte az Európai Bizottság.