Levélben kérte az intézményközi ügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament és az EU Tanács elnökét, hogy a két intézmény minél előbb fogadja el az uniós személyzeti reform tavaly decemberben bemutatott javaslatát. Maros Sefcovic felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály elfogadásának további halogatása a Bizottság akarata (és a közhangulat) ellenére eredményezheti az uniós tisztviselők fizetésének növekedését.

A 2004-es személyzeti reform (így a mindmáig hatályban lévő rendelet) arról rendelkezik, hogy 2012. december 31-én szűnjön meg az 1973-as olajválság után bevezetett speciális különadó. A tisztviselők alapilletményére rakódó (most 5,5 százalékos) adóterhet viszont az Európai Bizottság szeretné megtartani, sőt, a szolidaritás jegyében 6 százalékra emelné az adó mértékét - írja a BruxInfo.

A testület a 2011 decemberében bemutatott jogszabályi tervezetben javaslatot is tett az adó megtartására, és emelésére. Az ezzel kapcsolatos első körös európai parlamenti álláspont már megszületett, a Tanács viszont egyelőre nem mozdult előre a témában. A képviselők és a tagállamok akadozó vitája viszont könnyen azt eredményezheti, hogy az év végén megszűnik a különadó, január elsején viszont nem lép hatályba az új szolidaritási adó, tehát óhatatlanul is emelkedni fog az uniós tisztviselők fizetése, aminek szakértők szerint komoly következménye lehet a közhangulat és a többéves költségvetésről szóló vita irányát figyelembe véve.

A BruxInfo birtokába került levél szerint Sefcovic azt írta, "még mindig elkerülhető lenne az akaraton kívüli fizetésemelés, ha a társjogalkotók hajlandók lennének tenni valamit ellene". Az EU-biztos azt is felajánlotta, hogy ha a Bizottság által 2011 decemberében javasolt teljes reformot egyelőre nem is fogadja el a Tanács, de legalább a hatályos jogszabálynak az idevonatkozó cikkelyét módosítsák annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a szolidaritási adó.

Az uniós költségvetés egyik központi elemévé avanzsált a közelmúltban az EU-intézmények működtetésének költsége. A közvélekedés szerint a brüsszeli "vízfej", a túlzott bürokrácia és a túlfizetettnek vélt uniós tisztviselői réteg rengeteg pénzébe kerül az európai adófizetőknek, és ha már a költségvetési kiadások csökkentéséről van szó, sokak, főleg a nettó befizető országok szerint első körben kellene jelentősen megvágni az EU-intézmények kiadásait.

A teljes uniós költségvetés mindössze 1 százalékát kitevő adminisztratív költségek csökkentésének szimbolikus jelentősége lenne csak - ismerik el sokan, a méltányosság jegyében viszont mindez szükséges - mondja a tagállamok többsége. Az Európai Bizottság - amely 2011-ben maga is javaslatot tett az uniós kiadások karcsúsítására - viszont próbálja árnyalni a képet: a testület úgy látja, az uniós dolgozók koránt sincsenek túlfizetve, leginkább a többi tagállam köztisztviselőihez képest.

"Az uniós költségvetés 3 százalékát fordítja a közösség az EU-intézmények működtetésére, miközben Nagy-Britannia az állami kiadásainak 40, Dánia pedig a 20 százalékát fordítja a köztisztviselői fizetéseire" - mondta a BruxInfónak az intézményi ügyekért felelős bizottsági alelnök szóvivője. Anthony Gravili ugyancsak a különbség érzékeltetésére hozzátette, az uniós adminisztráció a párizsi fővárosi közigazgatás 40 százalékát teszi ki, és feleakkora, mint Birmingham város költségvetése.

További részletek a BruxInfo írásában.