Újabb fontos mérföldkő lehet az Európai Bizottság és a magyar kormány között hetek óta zajló erőpróbában a biztosi testület idei első, január 11-i ülése, amelyen több magyar vonatkozású ügyben is döntés születhet - értesült kedden a BruxInfo. A portál értesülései szerint Magyarországgal kapcsolatban négy dosszié van a bizottság előtt: az igazságügyi törvény (Viviane Reding állampolgársági jogi biztos által figyelemmel kísért ügyek), a jegybanktörvény (Olli Rehn pénzügyi biztos reszortja), a hazánkkal szemben folyó deficiteljárás következő állomása és a tárgyalások esetleges megkezdése a Magyarország által az IMF-től és az EU-tól kért elővigyázatossági hitel-megállapodásról.

Döntés születhet a kötelezettségszegési eljárásról

A portál információi szerint az Európai Bizottság az első hárommal kapcsolatban már konkrét lépésekre szánthatja el magát az EB. A Bruxinfo azt írja, hogy Bizottság a várhatóan a hét végéig befejeződő jogi vizsgálatok eredményének függvényében legkorábban már szerdán döntést hozhat arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e a december 30-án elfogadott jegybanktörvény miatt.

José Manuel Barroso legutóbbi, december 26-i keltezésű levelében a portál értesülése szerint már előrevetítette a címzett magyar kormányfőnek, hogy a Bizottság az EU-szerződés 258-as paragrafusa alapján kötelezettségszegési eljárást indíthat hazánkkal szemben. A portál tudomása szerint ez lenne az első eset, hogy Brüsszel eljárást kezdeményez egy tagállammal szemben a jegybank függetlenségére vonatkozó rendelkezések vélt megsértése miatt.

Szégyenpad

Ugyancsak szerdán tehet javaslatot Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos a túlzott mértékű hiányról szóló eljárás keretében új lépésekre azon öt uniós tagállam esetében, amelyeket még novemberben figyelmeztetett a Bizottság teendőikre. Egy brüsszeli forrás szerint a Bizottság felszólítására a budapesti kormány ugyan megjelölt új intézkedéseket, de nem mindent.

A kérdés most az, hogy Olli Rehn elegendőnek ítéli-e meg az új magyar vállalásokat a 2013-as hiányra vonatkozóan, és ha nem, milyen új intézkedéseket javasol majd a biztosi testületnek és a pénzügyminiszteri tanácsnak a Magyarország ellen folyó eljárásban. Mivel hazánk nem tagja az euróövezetnek, közvetlen pénzügyi szankciók egyelőre nem fenyegetik, negatív vélemény esetén a kormánynak vélhetően új ajánlásoknak kell majd megfelelnie.

December közepén Olli Rehn az új magyar ígéretekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Magyarország is lépéseket tett az államháztartási hiány további csökkentésére. Azt is hozzátette azonban, hogy ezek pontos hatásáról még korai véleményt mondani, legkorábban január elején lehet értékelést adni róluk.

Az ügy előzményei

Emlékezetes, Olli Rehn pénzügyi biztos a pótlólagos intézkedések benyújtására levélben is felszólította Magyarországot novemberben, miután eddig nem tett eleget a kormány a megfogalmazott elvárásoknak. Hazánk egyike azon öt uniós tagállamnak (Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország mellett), amelyek levelet kaptak a Bizottságtól.

Mint ismert, az Európai Bizottság szerint 2013-ra tovább emelkedik (három százalék fölé) a költségvetés hiánya, mert nem látta azokat a megalapozó intézkedéseket, amelyeket a kormány a Széll Kálmán-tervben tűzött ki. Ezért nem is javasolta az EB egyelőre, hogy Magyarország ellen megszüntessék a túlzott hiányeljárást (vagyis Magyarország még nem kerül le a szégyenpadról).

Egyelőre nem jön vissza a tárgyalódelegáció

"Jelenleg nincs tervbe véve a Bizottság küldöttségének visszatérése Budapestre" - közölte a BruxInfo kérdésére Olivier Bailly. A portál úgy tudja, hogy Brüsszel elszánta magát arra, hogy mindaddig nem tárgyal Budapesttel, amíg a jegybanktörvény ügyét megnyugtatóan nem rendezik. Ez lehet jogi megoldás (a csak néhány napja elfogadott törvény módosításával), de akár politikai megoldás is, úgy, hogy a magyar vezetők politikai szinten ígéretet tesznek arra, hogy a törvény Magyar Nemzeti Bank függetlenségére veszélyt jelentő rendelkezéseit nem alkalmazzák.