Mivel a költségvetés mozgástere minimális, a kormány előtt egyetlen reális lehetőség van: rendkívül fegyelmezett költségvetési politikával a deficit és az államadósság csökkentése - közölte Járai Zsigmond, aki szerint a kormány jó utat jelölt ki, melyet csökkenő hiány, csökkenő állami újraelosztás és egyebek mellett a költségvetés tartalékainak növelése jellemez. Utóbbi jövőre a GDP 1,3 százalékára emelkedik.

A Költségvetési Tanács elnöke pozitívnak nevezte azt is, hogy a büdzsének óvatos és egy optimistább forgatókönyve is készült, amennyiben a világgazdasági helyzet a vártnál kedvezőbben alakul.

Járai Zsigmond úgy vélte ugyanakkor, hogy a költségvetés jelentős kockázatokat is tartalmaz a külgazdasági, valamint a finanszírozási környezetből adódóan. Megjegyezte, bizonytalanságot jelent, hogy az elmúlt két évtizedhez hasonlóan nagy mennyiségű bevételi és kiadási összeg nincs jogszabályokkal alátámasztva.

A volt jegybankelnök kockázatként értékelte a költségvetési előirányzatok alacsony szintjét is, és felhívta a figyelmet, hogy strukturális reformok nélkül a költségvetés kiadásait már nem lehet tovább csökkenteni.

Elmondta: a kockázatok ellensúlyozására a Költségvetési Tanács javaslatot tett adóbevételek növelésének megfontolására, a tartalékok további emelésére.

Járai Zsigmond szerint a költségvetésnek jó hatása lesz a makrogazdaságra, a gazdaság alacsonyabb kamattal finanszírozható, a kiigazítás okán azonban a bizonytalanság, a kiszámíthatóság hiánya továbbra is alapkérdése marad a magyar gazdaságnak.

A Költségvetési Tanács elnöke hangot adott annak a véleményének is, hogy bár a magyar gazdaság nincs a válság központjában, továbbra is rendkívül sérülékeny, ezért is szükséges a szerkezeti reformok felgyorsítása.

Hozzáfűzte, ha Magyarország a mostani úton halad még 3 évig, akkor talán olyan szinten csökkenhet a sérülékenysége, amely már nagyobb mozgásteret enged a gazdasága számára.

Gyengülhet a hitelaktivitás

A devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztése miatt várhatóan még tovább fog gyengülni a pénzintézetek hitelaktivitása, még kevésbé lesz fordulat a hitelpiacon - mondta Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a pécsi rendezvényen hangsúlyozta: elsősorban a jobb minőségű adósok fizethetik vissza a devizahiteleket, hiszen nekik van megtakarításuk, ők a hitelképesek. A végtörlesztés ezáltal rontja majd a bankok portfólió összetételét, s jelentős tőkevesztést is okoz a bankrendszernek. Emiatt pedig még inkább szigorodhat a hitelfelvétel" - fogalmazott a jegybank elnöke. Hozzátette azt is, hogy a devizahitelek végtörlesztésének mértéke számottevően módosíthatja a makrogazdasági kilátásokat.

"A kockázati környezet és a pénzügyi piacokkal kapcsolatos bizonytalanság eredőjeként a kiváró monetáris politika indokolt" - hangsúlyozta előadásában az MNB elnöke.

Simor András kiemelte, hogy az európai adósságválság hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai is kedvezőtlenebbé váltak, ennek hatására pedig fiskális egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség.

Az elnök elmondta, hogy bár a reálgazdasági oldalról az inflációs nyomás alacsony és az importált infláció is mérséklődik, az indirekt adók emelése magasan tartja az inflációt, de 2013 első felére elérhetőnek látszik a 3 százalékos cél.

A jegybank elnöke az infláció szempontjából fájó pontnak nevezte a minimálbér-emelést. Hatásaként jelentősen nőhet a részfoglalkoztatás mértéke, ez viszont emelheti a szürke- és feketegazdaság arányát a gazdaságban - mutatott rá. Úgy vélekedett, a már bejelentett intézkedések rontják az alacsony képzettségűek foglalkoztathatóságát is.