Összhangban vannak az elemzői várakozásokkal Orbán Viktor és Matolcsy György keddi bejelentései - mondta az InfoRádiónak az ING makroelemzője. Németh Dávid kifejtette: tudni lehetett, hogy a sikeres kötvénykibocsátásokkal előfinanszírozták az ősszel lejáró hiteleket, így igazából technikai kivitelezés, hogy ezáltal csökken az államadósság.

Az elemző szerint a jövedéki adó és játékadó emelésére is számítani lehetett, emellett pedzegették, hogy az áfával is lehet valamit kezdeni. A remélt 40 milliárdos többletbevétel nem tűnik elképzelhetetlenül nagynak, de a kivitelezés hatékonysága kérdéses - emelte ki.

Németh Dávid úgy vélte, reális alapra helyezték a jövő évi költségvetés tervezését, ám lehet benne kockázat, ezért érdemes lehet biztonsági tartalékot elkülöníteni.

A Portfolio.hu elemzése szerint a nemzetgazdasági miniszter által ismertetett lépések közül csak kettő tekinthető klasszikus kormányzati intézkedésnek: a jövedéki adó emelése és a beszerzési stop az államigazgatásban. Ez utóbbi végrehajtása pedig kérdéses a korábban vállalt, idei (250 milliárdos) kiadászárolások tükrében.

Az áfabeszedés javításából fakadó plusz 40 milliárd forint igencsak homályos ígéret, az osztalékbevétel pedig csak épp arra elegendő, hogy 100 milliárd forint legyen az ígért "kiigazítás" - olvasható a gazdasági portálon.

Összességében hitelesség szempontjából nem túl meggyőző a kormány most ismertetett intézkedéscsomagja, és fennáll annak a kockázata, hogy a növekedés lassulása nagyobb lyukat üt idén a költségvetésen, vagyis a mostani "tűzoltás" utólag nem bizonyul elegendőnek.

A jövő lesz a kihívás

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint az idei költségvetést érintő intézkedések a vártnak megfelelőek, és megjegyezték, hogy a jövő év lesz az "igazi kihívás".

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt mondta: "a kötelező szükségeset hozta" a kormány a keddi bejelentésével. Jónak nevezte, hogy a kabinet továbbra is ragaszkodik az államadósság csökkentéséhez, valamint az államháztartási hiány tartásához. Pozitívumnak tartotta azt is, hogy csökkentették az idei évre és a jövő évre vonatkozó GDP-prognózist.

Az elemző elmondta, ugyanakkor továbbra sem tudni, miből finanszírozzák az Európai Bíróság döntése nyomán keletkezett 260 milliárd forintos áfavisszatérítési kötelezettséget. Szerinte ez a hiányt fogja növelni.

Török Zoltán elmondta, a 3 százalékos államháztartási hiány tartásához szerinte nem elég a 100 milliárdos "lyuk" betömése, 250-300 milliárd forintosra lenne szükség. De - mint mondta - ez értelmezés kérdése.

Véleménye szerint, ha nem is olyan mélyen, de a nyáron történt gazdasági folyamatok a 2008-2009-es válsághoz hasonlóak. "Ha Magyarország exportpiacai összeomlanak, a magyar export is le fog állni" - jegyezte meg. Mint mondta, az idei évre 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, pesszimista várakozása alapján ez 1 százalék is lehet. Jövőre, az optimista verzió szerint a GDP 1,5 százalékkal gyorsulhat, de nem tartott kizártnak egy visszaesést sem.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint nem okoztak meglepetést az intézkedések, a piacok sem reagáltak különösebben. Az államadósság csökkentését érintő döntéseket már nagyjából lehetett tudni - jegyezte meg. Az elemző kérdésesnek nevezte a 40 milliárd forintos többlet áfabeszedést, a többi, idei évre vonatkozó intézkedést azonban reálisnak tartotta. Felvetette, egyelőre nem tudni, hogy például a jövedéki adók emelése hogyan fogja érinteni az inflációt.