Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Stabilitást ad-e az eurózóna?

Az euroózónához január 1-jén csatlakozó Szlovákiát kevésbé érintette a pénzpiaci válság, mint Magyarországot. Mindez felveti a kérdést: stabilabbá tenné-e Magyarországot, ha már most az európai közös valutát használná az ország, vagy legalábbis a közeljövőben készülne annak bevezetésére. A portfolio.hu elemzője szerint az euró biztonságot ad, míg a Richter vezérigazgatója úgy látja: közép- és hosszú távon az segítheti a gazdasági felemelkedést, ha nem vagyunk bent az eurózónában.

Madár István, a portfolio.hu elemzője úgy látja: az euró stabilitást ad az azzal fizető országoknak, ezért már Dániában és Nagy-Britanniában is felvetődött a csatlakozás az eurózónához.

Mint mondta, a csatlakozás közvetlen előnye, hogy eltűnik az árfolyamkockázat, azaz nem merül fel az árfolyamválság veszélye, nem kezd hektikus ingadozásba a nemzeti valuta. Az euró egy nagy gazdasági térség valutája, ezért számítani lehet arra, hogy értéke stabil marad.

A valuta alkalmazásának közvetett oka pedig az, hogy az eurózónához csak azok az országok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága stabil.

Szlovákia például 2009 januárjától vezeti be az eurót, ennek köszönhetően az elmúlt napokban az országot elkerülte az az árfolyam-ingadozás, amely jelentősen sújtotta Magyarországot vagy Lengyelországot.

A jelenlegi válság a fontjához ragaszkodó Nagy-Britanniát is jelentősen megviseli, igaz, a szigetországban a bankrendszer stabilitásával is gondok vannak - mondta Madár István.

Nem így látja az euró jelentőségét Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, aki szerint Magyarország versenyképességének közép- vagy hosszú távon az használ, ha egy darabig még ragaszkodik a forinthoz. Mint mondta, az export versenyképessége nem kis mértékben függ a valutaárfolyamtól.

Rámutatott: más országnak is segített már az, hogy valutája eltért az európai országokétól. Nagy-Britannia az 1991-es nagy devalváció után úgy mászott ki a gazdasági válságból, hogy a valutája alulértékeltté vált, ez pedig segítette gazdasága fellendülését. Mindez az eszköz azonban nem áll rendelkezésre az eurózónán belül.

Szerző: Egeresi Tünde

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×