Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett

Orosz repülőket használ majd a Malév?

A Malév vezérigazgatója és Borisz Abramovics, a magyar vállalat privatizációján nyertes AirBridge Zrt. kisebbségi tulajdonosa emlékeztető dokumentumot írt alá Szuhoj Super Jet (SSJ) 100-as orosz repülőgépek üzemeltetéséről.

Gönci János, a Malév vezérigazgatója és Borisz Abramovics, az orosz AirUnion légitársasági szövetség felügyelő bizottságának elnöke nem szándéknyilatkozatot, hanem emlékeztető dokumentumot írt alá orosz repülőgépek üzemeltetéséről - közölte Leonov Péter, az AirBridge és a Malév igazgatóságának megválasztott tagja.

A Malév privatizációs tranzakciójának zárása után az AirBridge Zrt. lesz a magyar nemzeti légitársaság 99,5 százalékos tulajdonosa. Az AirBridge Borisz Abramovics kisebbségi érdekeltségében van, így ő lett a Malév megválasztott igazgatóságának elnöke is.

Leonov Péter elmondta, hogy a Malév a korábbiakhoz hasonlóan értékesíteni akarja a négy Bombardier gyártmányú CRJ-200-as repülőgépét, amelyek kevésbé gazdaságosak. Ezek helyett, és a Malév flottájának esetleges bővítése kapcsán merült fel a Szuhoj Super Jet-ek esetleges üzemeltetése.

A Malév flottája jelenleg 30 repülőgépből áll, amiből három Boeing 767-es, hat B-7373-600-as, hét B-737-700-as és öt B-737-800-as repülőgép, valamint regionális üzemelésre alkalmas négy Bombardier CRJ-200-as és öt Fokker 70-es.

Az AirUnion mintegy 400 millió dollár értékben 15 darab 95 üléses Szuhoj Super Jet-100-as típusú repülőgépet vásárol, amelynek szállítását 2008 novemberében kezdik meg - közölte korábban a társaság.

Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×