A tavaszi óraátállítás felborítja a szervezetünk bioritmusát, ami miatt a kortizol és más hormonok termelése is megváltozik.
Ennek hatására jóval
fáradékonyabbak leszünk, és csökken a reakcióképességünk,
az antistressz-hormon szintjének változása miatt pedig jóval ingerlékenyebbek lehetünk főleg a hétvége utáni két-három napban – tudatta a háziorvos.
Hozzátette, hogy vannak olyan csoportok, akik erre érzékenyebbek: ilyenek az idősek és a krónikus betegségben szenvedők. Ezért nekik és az alvászavarban szenvedőknek különösen fontos, hogy felkészüljenek az óraátállításra.
Már most el kell kezdeniük egy picivel korábban lefeküdni este, hogy hétfőn ne viselje meg őket a korai ébredés.
Torzsa Péter elmondta, hogy az óraátállítás utáni két-három napban még érezni fogjuk a dekoncentráltságot, a fáradékonyságot. Akinél viszont kialakul az alvászavar, felborul az alvásritmus,
elképzelhető, hogy még több hétig megérzi az óraátállítás hatását.
„Nemrég publikáltak egy vizsgálatot Amerikában és Svédországban, ami szerint körülbelül 10 százalékkal emelkedik az óraátállítás utáni hétfőn és kedden az infarktusok előfordulása. Az okozott stressz miatt ugyanis
nő az infarktusok kialakulásának esélye”
- közölte a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense.
A háziorvos összegzésként elmondta, hogy úgy látja,
az óraátállításnak sokkal több az egészségügyi hátránya, mint a gazdasági előnye.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!
