"Kettős célunk volt a kutatásaink során, egyrészt olyan képalkotási módszereket fejleszteni, amellyel az agyunkat felépítő idegsejtek közti kapcsolatokban az egyes molekulák eloszlását vizsgálni tudjuk, mert ez eddig nem volt megoldható. Vizsgálni akartuk továbbá, hogy hogyan helyezkednek el az idegsejtek közti kapcsolatokban az agy saját belső kannabioid jelátvivő rendszerét alkotó molekulát. És azt is tanulmányoztuk, hogy a THC hatására, amely a marihuána legfőbb pszichoaktív komponense, hogyan változik meg az agy saját belső kannabioid rendszerének felépítése az idegsejtek közötti kapcsolatokban" - jelezte Dudok Barna.

A biológus elmondta: "korábban lehetett tudni, hogy a kannabiod szerek ismétlődő, rendszeres alkalmazása viselkedési hozzászokást alakít ki, és azt is lehetett tudni, hogy az agyszövetben, általánosságban, csökken ezeknek a kannabinoid molekuláknak a kötődése. A mi kutatásunk arra világított rá, hogy az egyes idegsejtek szintjén az történik, hogy azok a jelfogó molekulák, amelyek egyaránt közvetítik a THC és az agy belső kannabinoid jelátvivő anyagainak hatását, eltűnnek a sejtek felszínéről."

A nem orvosi célú kannabisz fogyasztás hetekre elhangolja az agyat. "Az átrendeződésnek, - ami a kannabinoidok által kiváltott hatások drasztikus csökkenéséből következik, ugyanis azt láttuk, a receptorok több mint 80 százaléka eltűnt a sejtek felszínéről - , kettős hatása van. Az egyik, ami valószínűleg kevésbé okoz gondot, hogy a kívülről bevitt kannabinoidok is csepphatást tudnak kiváltani. Ezt a jelenséget nevezik hozzászokásnak, tehát, hogy ugyanahhoz a viselkedési hatás kiváltásához nagyobb dózisra lesz szükség. Ennél talán nagyobb problémát jelenthet, hogy az agy saját belső kannabinoid jelátviteli rendszere, amely az idegsejtek közti kommunikáció szabályozásában fontos, sem fog tudni hatékonyan működni, így a memória és a kognitív képességek csökkenése alakulhat ki" - figyelmeztetett az MTA-Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjának tagja.

"Más drogok is így hathatnak az agyra, bár minden szernek kicsit más a hatásmechanizmusa, de az közös általános összefüggés, hogy azok a molekulák az agyunkban, amelyek a drogok hatását közvetítik, semmiképpen nem azért vannak ott, hogy a kábítószerekre reagáljanak, hanem mindegyik egy fontos belső funkciót tölt be. A hozzászokás jelensége, az tehát, hogy a folyamatos, rendszeres bevitel hatására lecsökken a receptorok mennyisége, és emiatt a belső funkcióikat már nem tudják ellátni, a legtöbb drogra igaz" - emelte ki Dudok Barna.