- Gerincferdülés, vagy másnéven scoliosis jelentkezhet valamilyen veleszületett betegség, vagy rendellenesség tüneteként, ilyen esetekben strukturális gerincferdülésről beszélünk-magyarázza dr. Dobos Márta, az Oxygen Medical holisztikus szemléletű ortopédusa. - Ugyanakkor a mozgásszegény életmód, egész napos tanulás, a fájdalom miatti kímélő tartás következményeként jelentkezhet funkcionális gerincferdülés. Ez a probléma leggyakoribb a pubertás korú lányoknál. Harmadik megjelenési formája az ún. idiopathiás scoliosis: ismeretlen eredetű, melyet részben genetikai hajlam, rendellenes növekedés, kötőszöveti eltérések jellemeznek. A gerincferdülés ezen formája szintén lányoknál fordul elő gyakrabban, típusától függően jelentkezhet 3 éves kor előtt, 3-10 éves korban, vagy a pubertás idején.

Felismerés lépésről lépésre

Ha a családban már előfordult gerincferdülés, fontos a gyermek szoros ortopédiai nyomonkövetése. Ebben nem csak a gyermekorvos, a védőnő, a gondozók, az iskolaorvos, de a szülők is nagy szerepet játszanak. Utóbbiaknak ajánlott havonta ellenőrizni a gyermek tartását, járását. Mit kell figyelni?
-Első lépésként a gyerek előrehajol, és a szülő végighúzza a kezét a gyermek gerincén: észlel, lát-e, tapint-e bármilyen elváltozást?
- Figyeljük meg, hogy előrehajláskor vagy álló helyzetben kiemelkedik-e jobban a hát síkjából az egyik lapocka vagy a deréktáji izomzat, mint a másik.
- Vizsgáljuk meg, hogy álló helyzetben a vállak egyformán, egy magasságban állnak-e.
- Figyelmeztető jel lehet, ha a derék, csípő és kar által határolt háromszög nem szimmetrikus a két oldalon.
- Gyakran a tartós hátfájdalom, a hanyag tartás és a csökkent fizikai teljesítőképesség is utalhat gerincferdülésre.

Kezelés és sport

A strukturális gerincferdülés rendszeres ortopédiai kezelést tesz szükségessé. Ez lehet fizioterápia, fűző, súlyosabb esetben műtét. Megelőzésről tehát ebben az esetben sajnos nem beszélhetünk.

Ha a hosszú, iskolapadban töltött idő otthon is a képernyő előtti órákig tartó görnyedéssel folytatódik, akkor hosszú távon felbomlik az egyensúly a gerinc passzív (csont, ízület) és aktív (izmok) elemei között. Ez vezethet a funkcionális scoliosis kialakulásához. A megelőzésben tehát fontos szerepe van a rendszeres mozgásnak, a hát- és a hasizomzat együttes erősítésének.

A hát-, has- és mellkas-izomzat erősítése szempontjából a legjobb választás az úszás. Ha aszimmetrikus sportot választunk, mint például a tenisz, vívás vagy fallabda, mely jellemzően az egyik oldalon jobban erősíti az izmokat, akkor is érdemes kiegészítenünk a sportolást úszással, melynek segítségével az izomzat szimmetrikus erősödése egyensúlyba hozható. A kornak megfelelő edzettségi állapot és testsúly fenntartása csökkentheti a funkcionális gerincferdülés előfordulását.

Az ortopéd orvos által időben felismert és rendszeresen szakszerűen kezelt, gyógytornász által betanított és otthon rendszeresen, naponta végzett gerinctorna és az úszás a scoliosist meg is tudja gyógyítani. Ugyanakkor az ilyen beteg soha nem hagyhatja abba a gyógytornát, mert a gerincferdülés felnőttkorban is kismértékben képes romlani, amit a rendszeres ülés csak fokozhat.