A Pew Research Center friss kutatása a tízévente lebonyolított, aktuálisan 2010 tavaszára eső amerikai népszámlálással kapcsolatos véleményeket mérte fel. Megállapításai szerint Amerika népe fontosnak tartja az adatfelvételt, és szándékában áll részt venni a felmérésben, igaz, a társadalom bizonyos szegmenseiben a lelkesedés és a hajlandóság nem annyira egyértelmű.

A kutatás szerint tízből kilenc amerikai ért egyet azzal az állítással, hogy az országos adatfelvétel fontos esemény, és valamivel több, mint 80 százalék részt is kíván venni benne - írta az ELTE TÁTK hírlevele.

Van azonban egy kisebb társadalmi réteg, amelynek tagjai úgy vélik, a cenzusra nincs szükség (körülbelül nyolc százalék), és akik nem kívánnak együttműködni a kérdezőbiztosokkal (körülbelül 16 százalék). A részvételt elutasítók aránya kiugróan magas a fiatalok és az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportok körében.

Informáltság kérdése?

A kutatás megállapításai szerint a népszámlálás lebonyolításával és céljaival kapcsolatos informáltság fontos szerepet játszik a részvételi hajlandóságban. A közreműködést elutasítók körében ugyanis közel 40 százalék azoknak az aránya, akik a megkérdezés előtt nem hallottak a felmérésről. A 18 és 29 év közöttiek, valamint a spanyol ajkú lakosság körében ez az arány körülbelül egyharmad, ráadásul a két csoport tagjainak 17 százaléka a népszámlálás fogalmának definiálása után sem tudta, miről van szó.

Hasonló a helyzet az alacsony iskolai végzettségűek és alacsony átlagkeresetűek körében is, ahol a megkérdezettek közel negyede nem hallott az idei cenzusról, és 13 százalék nem ismerte fel a fogalmat.

Összesen egyébként a lakosság 84 százaléka hallott az országos népességszámlálás lebonyolításáról, további nyolc százalék pedig a kifejezés definiálása után rájött, miről van szó.

A részvételt tekintve az összlakosság körülbelül 60 százaléka biztosan, 23 százaléka pedig valószínűsíthetően részt vesz a felmérésben. Az egyes társadalmi csoportokat tekintve azonban a fiatalok körében már csak 36, a spanyol származásúak körében 47, az alacsony iskolázottságúaknál 49, a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók esetén pedig 50 százalékos a biztos adatszolgáltatók aránya. Ezzel szemben a legnagyobb jövedelmi kategóriába tartozók 75, a felsőfokú végzettségűek 73, a fehér lakosság 61, a 65 éven felüliek közel 70 százaléka ígéri biztosra a részvételét.

A részvételt elutasító kisebbség zömmel egyéb elfoglaltságokra vagy az érdeklődés hiányára hivatkozott, 18 százalék azonban a kormánnyal szembeni bizalmatlanságát, nyolc százalék pedig személyiség jogi kételyeket fogalmazott meg okként.

A válaszok alapján úgy tűnik a tájékozottság a népszámlálás fontosságának megítélésre is hatást gyakorol, igaz, az egyes demográfiai mutatókat elkülönítve, csak az eltérő korcsoportba tartozók körében mutatható ki a korreláció. A fiatal, de a jelek szerint kevéssé tájékozott amerikaiaknak ugyanis 45 százaléka tartja nagyon hasznosnak a felmérést, míg ugyanez az arány a 30 éven felüliek körében már 64 százalék.

Elosztás, leosztás

A megkérdezettek válaszai alapján úgy tűnik, a többség tisztában van a népszámlálás céljaival. A válaszadók 64 százaléka helyesen gondolja úgy, hogy a kutatás a kongresszusi képviselők államonkénti számának arányosításához szükséges, és 59 százalék azzal is tisztában van, hogy felmérés adatait az egyes regionális közösség számára leosztandó kormányzati támogatások meghatározásához használják.

Bár a lakosság közel kétharmada tudja, hogy a népszámlálás nem az illegális bevándorlók azonosítására és kitoloncolására irányul, mintegy 11 százaléknak meggyőződése, hogy cenzusnak ez a valódi célja.

Az eredmények szerint a megkérdezetteknek csak 31 százaléka van tisztában azzal, hogy az állampolgári adatszolgáltatást törvény írja elő. Mintegy 23 százalék nem tudja, hogy van-e ilyen kötelezettsége, míg 46 százalék tévesen úgy hiszi, hogy nincsen. Az informáltság hiánya különösen jellemző a 30 év alattiakra: körükben csak 15 százalék tud a törvény előírásáról, míg az 50 éven felüliek esetében már 40 százalék a tájékozottak aránya.

Magyarország jövőre számol

Az Egyesült Államok gyakorlatához hasonlóan Magyarországon is tízévente tartanak népszámlálást. 1870-ben volt az első országos adatfelvétel, 2001-ben a legutóbbi, és jövőre kerül sor a tizenötödikre.

Mivel a magyar joggyakorlat szerint törvény kell, hogy rendelkezzen a népszámlálás megtartásáról, az Országgyűlés 2009 őszén már elfogadta a vonatkozó jogszabályt. E szerint a következő teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, amelyhez az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. november 30. között kell végrehajtani.

A cenzust elektronikus és papíralapú önkitöltéses, valamint az interjús módszer kombinálásával bonyolítják le. Az adatszolgáltatás kötelező, de az adatfelvételi íveken a válaszadók családi és utónevét nem rögzítik, az adatokat pedig kizárólag statisztikai célra használják majd.