Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
335.17
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke

Rosszul alszunk, bár tehetnénk ellene: felmérés az alvási szokásokról

Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát érinthetik a különböző alvásbetegségek és hasonló az arány Magyarországon is - hangzott el az alvás világnapja (World Sleep Day) alkalmával rendezett budapesti sajtótájékoztatón, ahol alváskutatók, orvosok és közlekedési szakemberek szóltak a témáról más és más megközelítésből.

Az Országos Alvásfelmérés a közelmúltban indult és azt a célt szolgálja, hogy a benne résztvevők képet kapjanak az alvásszokásokról. A vállalatok, intézmények dolgozói - köztük az Országos Mentőszolgálat alkalmazottai - körében végzett felmérések első tapasztalata: rosszul alszunk - hangzott el a tájékoztatón.

Az idén először csatlakoztak a magyarok a nemzetközi világnap eseményeihez, amelyet mindig a tavaszi napéjegyenlőség időpontjához kötnek.

A fejlett országokban - így Magyarországon is - az életminőség változásának következtében kevesebbet és rosszabbul alszunk - mondta Szakács Zoltán, a Magyar Alvástársaság főtitkára. Ma egyre inkább jellemző a túlhajszoltság, a stressz, a növekvő zaj és az egyre ingergazdagabb környezet. Márpedig a kialvatlanság életveszélyes: a hazai közúti balesetek 10 százaléka a fáradtság illetve elalvás miatt történik, a halálos baleseteknél ez az arány közel 20 százalékos.

Kampányok a balesetek megelőzésére

A közlekedési hatóság és néhány megyei rendőrkapitányság - legutóbb a Pest Megyei Baleset-megelőzési Bizottság közreműködésével - végez olyan kampányokat, amelyek az ilyen balesetek megelőzésére hívják fel a figyelmet. Csete Ágnes, a Pest megyei rendőrkapitányság munkatársa a sajtótájékoztatón bemutatott egy olyan kis egyszerű eszközt, amely menet közben figyelmeztetheti a sofőrt, ha elalszik.

A hivatásos sofőrök számára ez még inkább fontosabb lehet. Az is elhangzott a tájékoztatón, hogy több, komfortos kamionparkolóra lenne szükség. Az Európai Unió célja, hogy 2000 és 2010 között a közúti balesetek halálos áldozatainak száma - ma évi 40.000 - a felére csökkenjen. Az EU 27 tagállamában évente összesen 1,4 millió közlekedési baleset történik. Az okozott kár 200 milliárd euró, amely az EU nemzeti bruttó termelésének 2 százaléka.

Magyarországon 2015-ig ugyancsak 50 százalékkal kell csökkenteni a személyi sérüléses balesetek és halálos áldozatok számát. A kormány 2007 végén átfogó intézkedéscsomagot bocsátott ki a közlekedésbiztonság javítására - hangzott el a tájékoztatón.

Betegség tünete is lehet

Az alvászavar lehet betegség és valamilyen betegségnek a tünete is. Több mint 100, alvással kapcsolatos betegség ismert napjainkban, amelyek között legismertebb a horkolás. A légzészavarral, légzéskihagyással járó horkolás - amelynek súlyosabb formáit fontos lenne mindenkinek kezeltetni - a legtöbbször szoros kapcsolatban van az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és vérkeringési panaszokkal.

Sok súlyos betegség - vagy éppen a halál - alvás közben éri az embert, főleg hajnalban, mint az érelzáródások, ritmuspanaszok, érkatasztrófák jelentős része. Az alvászavarban szenvedők nagy része azonban nem megy orvoshoz, háziorvosának sem említi, ha nem tud aludni.

Számosan a narkolepsziával sem fordulnak orvoshoz - ez az a fajta betegség, amikor rövid időre, váratlanul, nappal is elalszik a beteg. Ez nemcsak kínos és kellemetlen lehet, de bizonyos élethelyzetekben életveszélyes is - mondta az MTI munkatársának Várszegi Mária, a szegedi alvásközpont főorvosa. Magyarországon körülbelül 2000 ember szenved narkolepsziában, de csak 110 embert kezelnek vele.

Magyarországon ma 7 állami intézményben foglalkoznak térítésmentesen az alvásbetegségek diagnosztizálásával és gyógyításával. Elbírnák azt is, ha többen fordulnának hozzájuk, de sok beteg még a háziorvosának sem említi meg, ha csak álom marad számára a hosszú, pihentető alvás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×