Az Európai Bizottság az eddig beterjesztett huszonöt nemzeti programból tizennyolcat már elfogadott – az utolsó kettő (a cseh és az ír tervezet) az EU-pénzügyminiszterek szeptemberi ülésén kerülhet majd véglegesítésre –, a maradék hetet pedig a brüsszeli testület szeretné mielőbb szintén a tagállami döntéshozók elé terjeszteni jóváhagyásra.

Ezeknél többnyire az történt, hogy a programok leadását követő kéthónapos bizottsági elbírálást időközben prolongálták: egyes esetekben a tagország kérésére, máskor a Bizottság kezdeményezésére (ez történt a magyar nemzeti programmal is), ilyenkor az érintett tagállam beleegyezése is szükséges volt a határidő kitolásához.

Minderről Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök és Paolo Gentiloni gazdasági biztos tájékoztatta az Európai Parlament költségvetési és ellenőrzési szakbizottságát. Ennek során

a két biztos elmondta, hogy a magyar és a lengyel tervek kapcsán még úgymond „további feltételek” teljesülésére van szükség.

Miként Dombrovskis fogalmazott az ülésen: „pótlólagos magyarázatot” várnak Varsótól és Budapesttől, márpedig, amíg a brüsszeli testület nem adja meg a zöld jelzést, addig az EU-tanács sem véglegesíthet, aminek híján viszont a pénzlehívás sem kezdődhet meg.

Bizottsági részről egyébként július végén jelentette be Dombrovskis, hogy szeptember 30-át javasolták új határidőnek a magyar helyreállítási tervről folytatott egyeztetés lezárására, amit a magyar kormány el is fogadott. Most azonban szakértők szerint könnyen borulhat ez a céldátum is.

A magyar helyreállítási terv jóváhagyásához a Bizottság úgymond érdemi biztosítékokat vár a magyar kormánytól a helyreállítási pénzek visszaéles-mentes elköltésére, és ennek ellenőrzésére. Brüsszelben visszatérően hangsúlyozzák, hogy ez még nem a tavaly elfogadott, de formálisan még soha nem alkalmazott új jogállamisági jogszabály alkalmazását jelenti, hanem ezek az elvárások brüsszeli érvelés szerint már a 2019-es országspecifikus ajánlásokban is szerepeltek, és csak a közpénzek jogtiszta és jogbiztonságos kezelésével kapcsolatos előfeltételek tisztázásáról van szó. Figyelembevételük mindenesetre brüsszeli olvasatban a tervek jóváhagyásának egyik, a rendelet által meghatározott előfeltétele.

Mostani EP-szakbizottsági meghallgatásukon Dombrovskis a képviselők érdeklődésére újólag úgy fogalmazott, hogy a Bizottság ugyanazt a 11 fő kritériumot kéri számon a magyaroktól, mint más országok esetében. Hozzátette, hogy a magyar tervnél néhány kritériumnál további biztosítékok kellenek, amelyek közül ismét

kiemelte a korrupcióellenes garanciákat, az átláthatóságot, a minőséget és a jogalkotás kiszámíthatóságát.

Gentiloni egy másik kérdésre válaszolva elismerte, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény szerinte lényegi fejlemény, amely miatt a Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, de ez szerinte nincs közvetlen kapcsolatban a helyreállítási alapról folyamatban lévő tárgyalásokkal.

Hasonlóan függőben van a lengyel program elfogadása is, Varsó esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségének – bizottsági megítélés szerinti - kérdésessé válása miatt.

Az uniós és a tagállami jog között kell dönteni Lengyelországban

Mindezt fejelte meg, hogy a lengyel kormány tavasszal arra kérte a lengyel alkotmánybíróságot, hogy bizonyos esetekre nyilvánítsa ki a nemzeti jog elsőbbségét az európai uniós jog felett. Ha ez bekövetkezik, azt EU-intézményi – és egyes tagállami – körökben az EU eddig működési logikájával szembeni „nyílt hadüzenetnek” minősítik már előzetesen is. (A lengyel alkotmánybíróságnak amúgy szerdán kellett volna – korábbról halasztott módon – közzétenni állásfoglalását ez ügyben, de a bejelentést az utolsó percben tovább halasztották.)

Gentiloni mindenesetre egyértelművé tette, hogy amíg nem tisztázódik ezekben az alapvető kérdésekben a hivatalos lengyel álláspont, addig visszatartják az uniós támogatás folyósítását is. Ez egyébként Lengyelország esetében 57 milliárd eurót érintene, ebből 23 milliárd euró lenne a térítésmentes EU-támogatás, 34 milliárd pedig kedvezményes feltételű hosszú lejáratú hitel. (Emlékezetes, hogy Magyarország esetben 7,2 milliárd eurónyi térítésmentes közösségi forrás elérhetősége a tét.)

Dombrovskis a maga részéről szintén úgy fogalmazott, hogy

a két ország esetében addig nem lehet szó pénzek folyósításáról, amíg „kielégítő módon” nem teljesítették az európai uniós elvárásokat.

Az eddigi mérleg szerint amúgy idáig Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Spanyolország kapta meg a keret rájutó részének 13 százalékos előlegét, és hírek szerint hamarosan sorra kerülhet Dánia, Horvátország és Lettország is.

Közülük

hat tagállam még idén benyújthatja a keret további részére vonatkozó első – projekt alapú – pénzigénylését is.

Erre a brüsszeli EU-Monitor szerint elsőként Spanyolország számára nyílhat lehetőség, őt követheti októberben Görögország, novemberben Franciaország, majd decemberben Olaszország, Dánia és Szlovákia.

Függőben lévő ügyek

A magyar és a lengyel programok mellett egyébként a brüsszeli testületnél Észtország, Finnország, Málta és Svédország programjai várnak jóváhagyásra, ezek véglegesítését most az őszi munkakezdés utánra ígérik. Függőben van Románia programja, amelyet még a nyár elején a Bizottság szakmai okokból átdolgozásra visszaadott Bukarestnek. Azóta egyeztetésék zajlottak, újabb verzió érkezett Brüsszelbe, és a terv az, hogy szeptember folyamán ennek lezárására is sor kerül.

Egyáltalán nem adott még be programot Bulgária és Hollandia – ők jelentenék a huszonhatodik és huszonhetedik igénylőt. Mindkét esetben az időközben lezajlott parlamenti választás, majd nyomában a kormányalakítási tárgyalások elhúzódása áll a háttérben. Ilyen körülmények között a régi kormány már nem tekinti illetékesnek magát egy sokmilliárdos program véglegesítésére, az új viszont még nem alakult meg, hogy kézbe vegye az ügy intézését.