Az Európai Bizottság támogatja az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervet, de 7,5 milliárd eurónyi operatív felzárkóztatási forrás befagyasztását javasolja. Mindemellett közölte, egy 27 pontos feltételrendszerhez köti az 5,8 milliárdos kifizetést.
"Ez a döntés valójában nagy eredmény, és nagyon fontos, hogy megszületett az 5,8 milliárd euró kifizetéséről, még akkor is, ha mindenféle olyan feltételekhez van kötve, amelyeknek egyébként a teljesítését a magyar kormány már nemcsak hogy megígérte, hanem meg is kezdte" – mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója.
Arról is beszélt, hogy ha az lenne a kérdés, hogy a pohár félig van tele vagy félig üres, akkor minden szempontból az a válasz, hogy ez egy félig tele pohár. "Optimistának kell lenni, abból kell kiindulni, hogy az a terv, amit a magyar kormány elfogadott és amiben megállapodott az Európai Unió szerveivel, teljesül, és ennek következtében
Magyarország megkapja azokat a forrásokat, ami eredetileg jár neki"
– tette hozzá.
Prőhle Gergely emlékeztetett, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben számos vitája volt a magyar kormánynak az Európai Unióval, neki még aktív külpolitikusként számos uniós kritikával kellett foglalkoznia, és szerinte ilyenkor mindig az volt a helyes eljárás – és most is ez vezethet eredményre –, hogy leülnek a felek és pontosan "szétszálazzák", hogy milyen gondok vannak, és hogyan lehet ezeket az uniós kritikákat nem elhárítani, hanem megoldani.
"Az, hogy Magyarország európai uniós tagsága kötelezettségekkel jár, nyilvánvaló. Az, hogy ezeket a kötelezettségeket számon kérik rajtunk, ez is valahogy természetes. Az, hogy a politikai kommunikációban olykor ez bizonyos Európai Unió-ellenes hangokat generál, nem feltétlenül szerencsés. De a lényeg az, hogy most ott tartunk, hogy a különböző feltételeket a magyar kormány megválaszolja, illetve teljesíti, mint ahogy ez már részben meg is történt" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója.