Címke: kína (2358 cikk)

Rendkívül heves bírálatok érték a német kancellárt tervezett pekingi látogatása előtt, Olaf Scholz védekezésre kényszerült.

Olaf Scholz hajthatatlan, és foggal-körömmel kitart tervezett kínai látogatása mellett. Annak ellenére, hogy a kancellárt csaknem egyéves regnálása óta aligha érte olyan szerteágazó bírálat, mint a pekingi út előestéjén. Üzent neki külügyminisztere, bírálja az ellenzék, Emmanuel Macron francia állafvel az élen néhány uniós ország vezetője ugyancsak nemtetszését fejezte ki.

Legalábbis újra megpróbálkoznak vele, mint Donald Trump idejében. Nehéz lesz, mivel szinte mindenkinek ott van a telefonján.

Az ok egy komoly koronavírus-járvány a Foxconn egyik üzemében.

Németország külügyminisztere a kancellár közelgő kínai útja elé adott útravalót a nyilvánosságnak.

Bemondták a hangosbemondóban, hogy koronavírus-intézkedés miatt bezárnak, és már nem is volt kijutási lehetőség.

Végéhez közeledik a kínai űrállomás építése.

Ezúttal nem az atomerőművekről, hanem a hamburgi kikötővel kapcsolatos tervekről vitázik a német kormánykoalíció. Pontosabban arról, hogy egy kínai állami vállalat bekapcsolódjon-e a kikötői terminál fejlesztésébe. A két kisebbik koalíciós párt a kínai befolyástól tart, míg a szociáldemokraták és személy szerint Olaf Scholz kancellár a kínai szerepvállalás híve.

A Föld jelenleg még legnépesebb országa.

Kína hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal, hogy módot találjanak az együttélésre olyan módon, amely mindkét fél számára előnyös - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök a CCTV kínai állami televízióban.

Kivezették a Kínai Kommunista Párt kongresszusának záróüléséről az ország előző elnökét. Hu Csin-tao értetlenkedve fogadta a helyzetet, még a jelenlegi államfővel, Hszi Csin-pinggel is próbál beszélni, mielőtt távozott. Salát Gergely sinológus szerint akár az is előfordulhat, hogy a jelenettel az egyszemélyes hatalmat építő Hszi Csin-ping üzenni akart.

A kínai elnököt tisztségébe várhatóan a 2023 márciusában tartandó Országos Népi Gyűlésen iktatják be.

Még a tanácskozás vége előtt, őrök vezették ki a teremből Kína korábbi elnökét.

Az Egyesült Államok haditengerészeti műveleti főparancsnoka szerint akár már ebben évben megindulhat az invázió.

Hiszi Csin-ping a harmadik pártfőtitkári ciklusát kezdheti meg Kínában, és ezzel ledönt egy tabut, de nem megy szembe az írott szabályokkal – mondta Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában. A Kína-kutató beszélt a régi-új vezető politikai hátországáról, a kínai hatalomgyakorlás módszeréről, a magántőke és a kommunista párt ellentmondásos viszonyáról, a bíróságok és a jegybank szerepéről, illetve arról, hogy mit is keresnek a nyugati közvélemény-kutatók Kínában.

Megkezdődött a Kínai Kommunista Párt huszadik kongresszusa. Hszi Csin-ping a gazdasági fejlődés helyett most a nemzet megújulását és a Tajvannal való kapcsolatot helyezte előtérbe nyitóbeszédében.

Sok ország próbálja kiterjeszteni hatókörét a sarkvidékre, ahol komoly földgáz- és kőolajtartalékok vannak.

Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár és államfő külpolitikai, pártpolitikai és gazdasági kérdésekről is beszélt a Kínai Kommunista Párt (KKP) vasárnap nyílt 20. kongresszusán.

Vasárnap kezdődik a Kínai Kommunista Párt huszadik kongresszusa, amelyen az országot vezető Hszi Csin-pinget várhatóan harmadik ciklusára is megválasztják a párt főtitkárának. Áttekintik és meghatározzák az ország fejlesztésének hosszú távú stratégiai céljait is, a kongresszus azonban zárt ajtók mögött zajlik és a napirendi pontok sem nyilvánosak. Salát Gergely sinológus szerint az esemény egyszerre kiemelkedő és súlytalan.

Kína megsértette a Tajvani-szorosban, a hadmozdulatokról szóló hallgatólagos megállapodást azzal, hogy átlépte a két terület közötti nem hivatalos vízi "középvonalat".