eur:
394.37
usd:
369.97
bux:
65045.06
2024. április 21. vasárnap Konrád
Nyitókép: CCTV Video News Agency/YouTube

Kínában bemutatták az első, mesterséges intelligenciával gyártott rajzfilmsorozatot

Ezt már nem ember rajzolta: a kínai tévében debütált egy 26 részes animációs sorozat, a Csiencsiu Siszong, amely a leghíresebb klasszikus kínai versekből meríti a cselekményét, és az AI alkalmazásával hozták létre.

Minden rész körülbelül hétperces, a SAIL, a Sanghaj Mesterséges Intelligencia Labor és az állami műsorkészítő, a Kína Média Csoport (China Media Group) közös terméke.

A feladathoz használt generatív mesterséges intelligenciát – benne az állami programkészítő GPT modelljét, a médiacég hatalmas katalógusát felhasználva tanították és az MI „minden lépésnél ott volt” – beleértve a produkciós folyamatot, a művészi kivitelezést, a videó generálását és az utómunkálatokat – közölte a SAIL.

A kínaiak a Chat GPT-t jegyző OpenAi „szövegből videót” előállító, Sora nevű rendszeréhez hasonló technológiát használtak.

A hagyományos kínai festészetet és stílust hozza vissza

A GPT algoritmust hatalmas adatmennyiségre „eresztették rá”, hogy fel tudja eleveníteni a hagyományos kínai festett képek stílusát, a korhű épületeket és ruházatot.

A sorozat elkészítését az után határozták el, hogy az állami műsorszolgáltató ígéretet tett az új technológia teljes körű alkalmazására.

Az OpenAI által február 15-én bemutatott Sora a fejlesztő szerint „képes akár egyperces videókat is létrehozni, részletgazdag képekkel, összetett kameramozgással és több szereplővel, akik élénken érzelmeket jelenítenek meg.

A versenyben a kínaiak sem akarnak lemaradni.

„Még nagyobb erőfeszítést teszünk a technológiai innovációra, beépítjük az internetet és az MI-t. Megalkotjuk egy új típusú nemzetközi mainstream média új erős hajtómotorját” – mondta Sen Haicsiong, a China Media vezetője a csoport múlt heti konferenciáján – tudósított a South China Morning Post című hongkongi lap.

Állami szinten tolják az AI-t

Sen ígérete egybecseng a kínai állami vagyonkezelő felhívásával, amely szerint a mesterséges intelligenciát a kínai cégek fejlesztési terveinek szerves részévé kell tenni. A kínai Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonkezelő Bizottság, a SASAC a múlt héten egy szemináriumon propagálta a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát az állami tulajdonú cégek körében. Bár az állami médiavállalat nem tartozik eme cégek fő csoportjába, gyorsan „ráült a hullámra”.

A SASAC arra sürgette az állami vállalatokat, hogy fogadják el az új technológiai trend által előidézett "mélyreható változásokat, és adjanak nagyobb prioritást a mesterséges intelligencia fejlesztésének, miközben az erőforrásokat a legszükségesebb és legelőnyösebb területekre fordítják.

Lili szép, okos, vicces – csak nem ember

Kínában decemberben debütált az első MI-színésznő. A gyönyörűre tervezett, kíváncsi és egyedi Lili Ziren élő színészekkel együtt „játszott” a Senki vagyok című kínai tévésorozatban. A korábbi virtuális influencerekkel és AI-robotokkal összehasonlítva, amelyek világszerte címlapokra kerültek, Lili természetesnek és hiperrealisztikusnak tűnik a mozgásában.

Lili nem pusztán egy már létező színész klónja: emberi beugrók és utómunka segítségével hozták létre. A Lilihez hasonló, mesterséges intelligencia által generált színészek vonzóak a kínai vállalatok és fogyasztók számára, mert például nem keveredhetnek botrányokba.

Itt a „mesterségesen intelligens” műsorvezető

Mint a New Lines Magazine megjegyzi, Kína pörgő AI-iparát részben a termelékenységet növelni kívánó vállalatok táplálják. 2018-ban az állami Új Kína hírügynökség bemutatta Zhang Zhao-t, a világ első angol nyelvű mesterségesintelligencia-műsorvezetőjét.

Az érvelés az volt, hogy érkezése növeli a hatékonyságot, mivel a „műsorvezető” a nap 24 órájában tud dolgozni, ami segít lefaragni az előállítási költségeket.

Azóta az internetet világszerte elöntötték a generatív MI-vel előállított, más nyelvekről fordított podcastok, szinkronizáló alkalmazások és virtuális influencerek, „akik” a karikatúra-szerűtől a bűbájosig bármilyenek lehetnek.

„Kínában virágzik az AI-piac” – mondta Horace Lam, a DLA Piper globális ügyvédi iroda ázsiai intellektuális tulajdon és technológiai társvezetője. „Az olyan vezető technológiai cégek, mint az Alibaba, a Baidu és a Tencent jelentős összegeket fektetnek be saját, nagyszabású AI-modelleik fejlesztésébe.”

Kelendők a cégek körében az avatárok

A közelmúltban a vállalatok olyan fejlett modellekkel kezdtek pénzt csinálni Kína milliárddolláros livestreaming iparágában, amelyek lehetővé teszik, hogy az mesterséges intelligenciát felhasználó streamerek egyszerre több nyelven szólhassanak a hallgatóságukhoz és valós időben reagáljanak (az akár külföldi) felhasználók kommentjeire.

Ezeknek a digitális klónoknak a létrehozásához mindössze egyetlen kamerára és ötpercnyi felvételre van szükség a „forrásszemélyről".

Az AI által generált létrehozott avatárok online sugározzák a tartalmat és a nap 24 órájában népszerűsítenek termékeket.

„Jelenleg főként arra használják őket, hogy kitöltsék az üres időt, amikor az emberi influencerek nem tudnak megjelenni – mondta Lam. – Ez hatékonyan csökkentheti a kereskedők munkaerő- és üzemeltetési költségeit, és korábban passzív idősávokban is forgalmat generál.”

Az egyik ilyen iroda alkalmazottja a New Linesnak elmondta, hogy az ügyfelek körülbelül 700 dollárt fizethetnek az avatárjuk létrehozásáért és hosszú távú használatáért. A szoftver lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy az AI avatárjukkal egyszerre egy sor alkalmazáson, például online piactereken, vagy közösségi alkalmazásokon sugározzanak.

Ön tudta? A kínaiak szeretnék a legjobban szabályozni az AI felhasználását

A felhasználók ezt már vegyes érzelmekkel fogadták, ami előtérbe tolja azokat a kérdéseket, hogy a mesterséges intelligencia átveszi-e az emberi munkahelyeket, amellett, hogy manipulációra, félretájékoztatásra, csalásra és rasszista tartalmak létrehozására és terjesztésére használhatják.

Az AI-szakértők, mint Neil Sahota ENSZ-tanácsadó, azt mondják, hogy Kína éppen ezért már régóta sürgeti a mesterséges intelligencia szabályozását.

„Érdekes és valószínűleg meglepő néhány ember számára, hogy Kína az elmúlt néhány évben az AI szabályozási politika egyik fő szószólója lett” – mondta Sahota. – Mivel Kína belföldön nagyobb számban szembesül a deepfake-ekkel és az AI egyéb visszaéléseivel, zsigeri fájdalmuk van, ami motiválja őket a MI-szabályozás kidolgozására.”

Matt Sheehan, a Carnegie Békeintézetnek a globális technológiára és Kínára specializálódott munkatársa még 2023-ban megjegyezte, hogy Kína az elsők között vezette be az AI-képek, a deepfake-hamisítványok, a chatbotok és más eszközök talán legrészletesebb szabályozását. Ez egyaránt kiterjedt az ajánló algoritmusokra (2021-es szabályozás), a mélyszintézisre ( 2022-es szabályok) és a generatív AI-ra (2023-as szabálytervezet).

A szabályok értelmében a mesterséges intelligenciával generált tartalmakat közzétevő felhasználóknak nyilatkozniuk kell a mesterséges intelligencia használatáról és az olyan kínai közösségi alkalmazások, mint a Douyin és a Bilibili saját címkézési rendszereket vezettek be a megfelelő megjelölés érdekében.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×