eur:
394.45
usd:
370.66
bux:
65125.52
2024. április 22. hétfő Csilla, Noémi
Annalena Baerbock, a Zöldek, Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség és Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje (b-j) az első televíziós vitájának kezdete előtt Berlinben 2021. augusztus 29-én. Németországban szeptember 26-án tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA

Német választás: a kormányból érkezhet a CDU veszte

Olaf Scholzot, a német nagykoalíció szociáldemokrata pénzügyminiszterét találta a legmeggyőzőbbnek a megkérdezettek többsége a szeptemberi választásra készülő kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitájában. Még két hasonló forduló következik.

A magánkézben lévő RTL és az n-tv közösen rendezte meg a kancellárjelöltek szópárbajának első fordulóját, amelyen a Forsa közvéleménykutató intézet szerint Olaf Scholz szerezte a legtöbb jó pontot a megkérdezettek körében. A szociáldemokrata politikus, aki a mostani nagykoalícióban harmadik éve alkancellár és a pénzügyi tárcát vezeti, az estéről beszámoló sajtójelentések szerint a három jelölt közül a legnyugodtabbnak látszott, nem is titkolva, hogy a maga részéről a Merkel-féle stabilitás és szakértés kurzusát készül folytatni.

A többiek közül a kereszténydemokrata/keresztényszociális színekben induló

Armin Laschet a némileg maliciózus tudósítások szerint leginkább annak örülhetett, hogy ezúttal nem követett el semmilyen baklövést.

Kérdés, hogy mindez mire lehet elég. A zöldek jelöltjét, Annalena Baerbockot a Politico berlini jelentése úgy jellemezte, „nem szerepelt rosszul”, de „nem hozott ki eleget” pártja látványosnak szánt programjából.

A mostani vitafordulóban az egyik kiemelt téma a zöldeknek kedvezett, lévén a klímakérdést állították előtérbe. Baerbock sietett is kihasználni a terepet, és közölte, ha pártja hatalomra kerül, mindent megtesznek majd azért, hogy az ország területének legalább 2 százalékán "szélerőműfarmokat” hozzanak létre, emellett kötelezővé tennék, hogy minden új építésű ház tetején napkollektorokat helyezzenek el, a felettébb környezetszennyező lignitkitermelést kivezetnék, és 2030-tól károsanyag-kibocsátás mentes autók árusítását engedélyeznék csak.

Laschet, aki maga is szeret „zöld szimpatizáns” színben feltűnni – viszont társadalmi és gazdasági stabilitást megbontónak tartja a zöld párt radikális témamegközelítését –, ezúttal is azzal lőtt vissza, hogy a zöldek „mindent be akarnak tiltani”, a gazdasági életre pedig szélsőséges terheket tennének, majd „rászólnának, hogy most aztán fusson még gyorsabban”.

A CDU/CSU-jelölt szerint újabb drámai beavatkozások helyett a meglévő energiaprojektek megvalósításának felgyorsítását kellene elősegíteni, az ő kormányzati programja mindenesetre erre fókuszál majd. Baerbock erre mondta azt, hogy

a jelenlegi kormányerő láthatóan ódzkodik bárminek a betiltásától, mert ezzel szavazókat riasztana el saját táborából,

ami szerinte „egyszerűen riasztó”.

Scholz igyekezett ötvözni a kétféle megközelítést. Egyfelől úgy vélte, hogy a német gazdaság zöldesítése „generációk óta legnagyobb lépés” a gazdaság korszerűsítésében, másfelől viszont fontosnak tartotta, hogy minderre ne az ipar szétverésével, hanem a benne rejlő innovációs képességekre és kapacitásokra építve kerüljön sor.

A status quót védte Laschet az adózás kérdésénél is, ezúttal elsősorban Scholz-cal szemben, aki a nagyobb jövedelmek magasabb megadóztatását sürgette, ami Laschet szerint „egyszerűen őrültség” akkor, amikor a gazdaság még csak „most kezd visszaállni növekedési pályára”.

A vita végén Baerbock úgy vélte, hogy a németek előtt két választás van: arra szavaznak, hogy „minden menjen tovább”, mint eddig, vagy készek támogatni egy jobb jövőt ígérő friss kurzusváltást.

Mint a Financial Times részletes hétfői riportja megjegyezte, a szavazók szám szerinti preferenciája jelen pillanatban arra mutat, hogy a relatív többség kezd elfordulni az eddigi fő kormányzó erőtől, de nem is pártolja a szélsőséget. Ennek kapcsán idézték az Insa hétvégi felmérésének eredményét, amely szerint

az SPD már 24 százalékon állt, a keresztény pártok 21 százalékos támogatást kaptak

(a konzervatív pártszövetség valaha mért legrosszabb eredménye), és a zöldek a harmadikok, 20 százalék alatt maradva.

„Úgy tűnik, hogy a szavazók már kiválasztották kedvencüket, legalábbis a három kancellárjelölt vonatkozásában” – idézett a brit lap egy CDU-közeli forrást, aki szerint a választók láthatóan úgy tartják, hogy „Laschet kínos, Baerbock komolytalan és csaló, és Scholz az egyetlen komoly, biztos jelölt”.

Az okokat vizsgálva a brit lap idézett olyan véleményt, miszerint a kereszténydemokraták legnagyobb akadálya nem is annyira Laschet gyenge szereplésében rejlik, hanem abban, hogy

a CDU-t másfél évtizeden át Angela Merkel személye, nem pedig a párt politikája fémjelezte.

Most aztán azzal, hogy Merkel leköszön, vezető sincs, és pártpolitika sem látszik, hanem tetemes vákuum támadt hirtelen a helyén.

Ráadásul Laschet helyzetét tovább komplikálja, hogy ha hirtelen jelentős újítóként próbál valamiben feltűnni, akkor annak hitelességét rögtön kétségbe vonják azon az alapon, hogy ha az eddigi is kormányzó CDU-nak ez nem jutott 16 éven át az eszébe, akkor miért tennék meg most?

Scholznak annyiból egyszerűbb a dolga, hogy ő úgy tudja magát Merkel „természetes utódának” feltüntetni, hogy közben részéről nem visszás, ha új elemeket hoz a programpontok közé, lévén ő „a másik oldalról” jön. Stílusa, fellépése, nyugalma és színtelen (sokak szerint Merkelhez hasonlóan unalmas, viszont ésszerű) beszéde sokak szemében valóban egyfajta Merkel-folytatásnak tűnik.

A Financial Times szerint a CDU/CSU páros egyetlen reménye az utolsó három és fél hétre az lehet, hogy – miként Manuel Hagel, a CDU egyik vezető tisztviselője fogalmazott – az emberek igazából nem ismerik Scholzot. Még kevésbé tudják, hogy a mögötte lévő SPD mennyiben azonosítható ténylegesen az ő személyével és üzeneteivel. Ha ezt megbolygatják, még sok minden kiderülhet.

Hagel szerint emellett minden németországi felmérés arra utal, hogy

az ország népességének legalább 30 százaléka igazából konzervatív,

ami nagyon is komoly pszichológiai tartalékokat kínál a hagyományos CDU-választókörzeteknél a párt számára. Úgymond, a választás napján az ebben rejlő reflexek többnyire meg szoknak jelenni.

Példaként utalt Laschet esetére: Észak-Rajna-Vesztfália jelenlegi tartományi miniszterelnökének pártja a legutóbbi, 2017-es helyi választás előtt négy héttel még 6 százalékkal elmaradt az SPD-től. Aztán a választás napján mégis ők kapták a legtöbb voksot.

A jelöltek vitája mindenesetre folytatódik: a következő két televíziós fordulóra – ezek egyikén várható az európai uniós, meg a migrációs témák kitárgyalása is – szeptember 12-én és 19-én kerül majd sor.

Címlapról ajánljuk
Somkuti Bálint: pénz lesz Ukrajna támogatására, csak fegyver és lőszer nem

Somkuti Bálint: pénz lesz Ukrajna támogatására, csak fegyver és lőszer nem

Az amerikai képviselőház hosszú viták után szombaton elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai műhelyének kutató tanára szerint a szállítási képesség okozhatja a legnagyobb problémát Ukrajnának.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×