A brüsszeli Politico legfrissebb – számos felmérést aggregáló – előrejelzése megerősítette, hogy az SPD 25 százalékon áll, náluk 21 százalékos a CDU/CSU, és 17 százalék jutna a zöldeknek. A portál elemzője az adatok kapcsán megjegyezte, hogy ez még mindig hízelgő a keresztény pártok számára, mert a német szövetségi közvéleménykutató (Forsa Polls) éppen szerdán tett közzé olyan adatot, amelyiken – történetük során először – 20 százalék alá csúszott a CDU/CSU páros.

A Politico egyúttal felidézte, hogy hasonló előrejelzés 2017-ben alig 2 százalékot tévedett a tényleges végeredményhez képest.

Emmanuel Macron francia elnök mindenesetre a héten külön-külön kétoldalú megbeszélést tartott az Elysée Palotában először a szociáldemokraták listavezetőjével, Scholz-cal (jelenleg még pénzügyminiszter és alkancellár a Merkel-vezette nagykoalícióban), majd a kereszténydemokrata Laschettal (Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke). Francia és német oldalon egyes véleményekben igyekezték „természetesnek” beállítani a német belpolitikában egymással versengő politikusok párizsi elnöki fogadtatását, de azért a Die Welt azt is hozzátette, hogy ezek a megbeszélések úgymond

„szokatlan európai dimenziót adnak” a küszöbönálló németországi voksolásnak.

A Le Monde idézte Hellen Miard-Lacroix-t, a Sorbonne Egyetem francia-német kapcsolatok szakértőjét, aki szerint Macron számára létfontosságú felmérni a győzelmi esélyekkel bíró német vezetőjelöltek szándékait, hogy még időben beépíthesse mindennek várható hatását a jövő januárban kezdődő féléves francia EU-elnökségi programba.

A francia napilap utalt rá, hogy Macron nem csupán győzni akar a jövő évi francia választáson, de erős szövetségeket keres az Egyesült Államoktól kevésbé függő „európai stratégiai autonómia” megteremtéséhez. Emellett Párizs növelni szeretné a mozgásteret a jelenlegi német politika által erősen behatárolt EU-szintű pénzügyi politikában. A lap szerint Scholz cserébe úgy fogalmazott, hogy szándékában áll „kancellárként megtenni olyan lépéseket, amelyeket alkancellárként nem tehetett meg”.

A brüsszeli Politico ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a 2017-es francia választások idején Angela Merkel német kancellár az akkori elnökjelöltek közül maga is fogadta a jobbközép Francois Fillont és a saját „centrista” mozgalmat indított Emmanuel Macront. Igaz viszont – tette hozzá a hírportál -, hogy Merkel kerülte a találkozást a harmadik elnökjelölttel, a szélsőjobboldali Marine Le Pennel.

Ilyen szempontból is keltett

feltűnést, hogy a mostani párizsi találkozók sorából kimaradt a zöldek listavezetője, a harmadik helyen álló Annalena Baerbock,

holott a macroni politikának markáns része a környezetvédelem. A Politico ennek kapcsán Macron környezetének egyik névtelenséget kérő munkatársát idézte, aki szerint a zöldek jelöltje „nem kérte” a találkozás lehetőségét. Ezt alátámasztani látszik, hogy Bearbock a DPA-nak nyilatkozva maga is úgy fogalmazott, hogy ő inkább arra szánja az idejét, hogy „minél több német polgárral beszéljen”.

A Der Tagesspiegel ettől függetlenül megjegyezte, hogy a választási kampány végjátékában egy személyes találkozó a hivatalban lévő francia elnökkel „nem árt”, „jó mutatja, hogy a jelölt alkalmas akár kancellárnak is”.

Szkeptikusabb német vélemények szerint ugyanakkor mindez már aligha sokat segíthet Laschetnak, akinek konzervatív ellenlábasa, Markus Söder – a bajor CSU elnöke és a tartomány miniszterelnöke – ismét nem mulasztott el némi oldalszúrást tenni hivatalos szövetségesének, midőn egy szerdai nyilatkozatában kijelentette:

„Laschet 30 százalékos célkitűzése irreális. Én már annak is örülnék, ha (a CDU/CSU) az SPD előtt végezne”.

Német lapjelentések szerint a CDU központjában nem igazán örültek Söder beszólásának, és ott sokan úgy vélik, hogy a bajor politikus igazából már egy Laschet-vereségre készül, és saját magát akarja megtenni a keresztény pártszövetség megmentőjének.

Annyi bizonyos, hogy a Merkur.de közvéleménykutató szerint, ha Söder-vezetné a CDU-CSU választási listáját, akkor kancellárságra a bajor politikust egycsapásra 39 százalék tartaná alkalmasnak. Mellette Scholznak csak 22 százalék jutna, Baerbockot pedig 14 százalék támogatná.