Nem biztos, hogy a szeptemberi németországi választások után gyorsan megalakul majd az új kormány – mondta egy, a témában rendezett konferencián Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.

"A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a feketék, tehát az uniópártok és a zöldek közös kormánya jön létre. A közvélemény-kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy ez a két párt ötven százalék fölötti, biztos parlamenti többséget tud szerezni, de ha mégsem, akkor a jelenleg tíz százalékon mért szabad demokrata párt is társulhat melléjük, ebben az esetben hárompárti koalíció jöhet létre" – mondta el.

A hazaival össze nem hasonlítható helyzet

A német választás nagyon más, mint a magyar: arányos és nem két nagy politikai tömb küzdelméről szól, tette hozzá az elemző, emlékeztetve: a választás hat párt küzdelméről szól.

"Az arányos választási rendszer azt jelenti, hogy szinte egy az egyben vehetjük a közvélemény-kutatási adatokat listás választási eredménynek, mandátumeloszlásban pedig csak annyival kell felszorozni ezeket a számokat, amennyi a mandátumot nem eredményező szavazatok levonásából adódik. Ezért állíthatom, hogy a fekete-zöld ötven százalék megvan, sőt, a fekete, a zöld és a sárga színnel jelzett szabad demokrata párt összesen hetven százalékot szerez a jelenlegi kutatások szerint" – magyarázta Mráz Ágoston Sámuel.

Angela Merkel 16 év után távozik Németország éléről: utóda várhatóan Armin Laschet, a CDU megválasztott elnöke lesz, így ő alakíthat majd kormányt. Eddigi politikai stílusa, politikafelfogása kompromisszumkereső ember képét mutatja.

Európai váltás jöhet

A várhatóan koalícióra lépő pártok uniós programja szinte ugyanazt tartalmazza, ez pedig eltér attól, ahogyan a magyar kormány elképzeli az unió jövőjét – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

"Egyértelműen az olvasható ki mind a három választási programból, hogy az Európai Parlamentet tovább szeretnék erősíteni a leendő koalíciós pártok.

Mindegyik párt egyetért abban, hogy a választási rendszerhez hozzá kell nyúlni, és transznacionális listákat, tehát a nemzeti keretekből kiszakított pártlistákat kell létrehozni.

Ezzel a parlament erőviszonyai is átrendeződnek" – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Jelenleg a kis országok felülsúlyozottak, a nagy országok, mint Németország, alulsúlyozottak, de terveikkel egy "németebb" Európai Parlament képe rajzolódhat ki. A tagállamokat gyengítenék, az Európai Bizottságot erősítenék a választási programok – mondta a Nézőpont Intézet igazgatója. A civil szervezetek uniós védelmét is javasolják a pártprogramok: nem nemzeti, hanem európai szabályozást szeretnének, valamint közvetlen európai forrásokat a szervezeteknek.

A jogállamiság intézménye is hasonló erős vitákat ígér: egyértelműen az olvasható ki a programokból, hogy a jogállamisági mechanizmus élesítését, szigorítását és gyors alkalmazását követelik. Mráz Ágoston Sámuel szerint a pártpolitikai programokból kiolvasható az uniós bővítés lassításának szándéka is, ugyanakkor a migráció ügyében a kompromisszum felé tesznek lépést.

A fekete-zöld koalíció magyar szempontból nem jó hír

A német választás magyar szemmel című online konferencián Prőhle Gergely ,a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója azt mondta: "Megszokhattuk, hogy a német médiában Magyarország nagyon negatív összefüggésekben jelenik meg, az ezzel kapcsolatos frusztrációt pedig sokszor Németország szidásával kompenzálja Magyarország."

Prőhle Gergely szerint Németország nem egy szivárványos, talajt vesztett, értékeitől megfosztott, reménytelen hely. A korszellem most egy fekete-zöld koalíció felé visz, ami magyar szempontból kétségtelenül rossz hír – fogalmazott a szakértő.

"Ez a német politikai fejlődés szempontjából sem jó irány: azt mindig érdemes elmondani, hogy egészen más politikai kultúráról beszélünk azáltal, hogy az egyes tartományokban más-más politikai konstellációk jöhetnek létre" – fogalmazott.