INFORÁDIÓ
2021. szeptember 27. hétfő
Adalbert

németország

fdp

cdu

armin laschet

választás 2021

zöldek

Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és listavezetője kampánygyűlést tart Brémában 2021. szeptember 14-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.

Kemény feltételeket szabnak a német liberálisok a koalícióhoz

Infostart / Fóris György

Bár a legtöbb pillanatnyi előrejelzés szociáldemokrata (SPD) győzelmet jósol a németországi választáson, aminek folytatása egy szociáldemokrata, zöld és liberális (FDP) koalíció lehetne, szakértők szerint azonban annyira jelentős a szakadék az FDP és a bal-zöld páros kormányprogramja között, hogy ezen még meg is bukhat a dolog.

Az FDP-program sarokpontjaként a pártelnök, Christian Lindner ismét megerősítette a brit Financial Times szerdai kiadásában megjelent interjúban, hogy a liberálisok alapvetésnek tekintik az adócsökkentést és a pénzügyi-költségvetési fegyelemhez történő visszatérést. A digitalizáció és a klímaváltozás elleni küzdelem náluk is prioritásnak számít, de mindezt nem a közkiadások növelésével, még kevésbé az államadósság fokozásával érnék el, hanem a vállalkozások számára kedvező üzleti környezet biztosításával.

„Aki másban gondolkodik, az keressen magának más koalíciós partnert”

– szögezte le lakonikusan Lindner a lap munkatársával folytatott beszélgetésen.

Szakértők megjegyzik, hogy mint az az elmúlt hetek kampányvitáiból is kitűnt, a pillanatnyilag győzelemre álló szociáldemokrata-zöld páros – ha ugyan formálisan is meg tudnak állapodni egy együttműködési platformban – programjuk talpkövének a gazdagabb üzleti és társadalmi rétegek fokozottabb megadóztatását tekintik, és általában is a szociális érzékenységet, az elszegényedő tömegek felemelését állították törekvéseik középpontjába.

Ami az SPD kancellárjelöltjét, Olaf Scholzot illeti, a német költségvetési fegyelem – alkotmányosan is rögzített paraméterek szerinti – betartását pénzügyminiszterként ő is fontosnak nevezte, távolról sem bizonyos azonban, hogy mindezt a mögötte áll párt többsége is osztja.

Azt viszont biztosan lehet tudni, hogy a kiszemelt első számú lehetséges koalíciós partner, a Zöldek már a választási programjában is a költségvetési korlátok lazítását szorgalmaztálk, 500 milliárd eurós, közpénzekből finanszírozott beruházásélénkítést terveznek – a cél a gazdaság zöldesítése és a digitalizáció –, és támogatnák az európai uniós költségvetési szabályok könnyítését is.

Mindezt megfigyelők szerint

nehéz lesz közös kormányzati programba gyúrni az FDP választási manifesztójával.

Erre egyébként maga Lindner is utalt az idézett interjúban, amikor arra a kérdésre, hogy voltaképpen mi lehetne a reális alapja egy SDP-FDP-zöld koalíciónak, azzal válaszolt, hogy ha „megfelelő ajánlatot” kapnak, akkor ők akár meg is győzhetőek, de egyelőre úgymond „a legélénkebb fantáziával” sem tudja elképzelni, hogy mi lehetne ez.

A brit lap egyúttal megemlítette, hogy liberális körökben igazából egy keresztény-FDP koalíció felállásnak volna támogatottsága – szükség esetén a zöldek bevonásával, de továbbra sem elfogadva az utóbbiak „túlzó” elképzeléseit.

Matematikailag nem lenne lehetetlen egy CDU/CSU, FDP és zöld kormányzati összefogás – a mostani előrejelzések szerint hoznák a parlamenti abszolút többséget –, emellett a dolognak előzménye is volna, amennyiben egy hasonló felállást a 2017-es választás után csaknem tető alá hozott Angel Merkel is, csak aztán az FDP az utolsó percben kifarolt az egészből. Lindner akkor azzal indokolta pártja visszalépését, hogy „jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni”.

Ennek eléréséhez is nehezítő tényezőnek számíthat azonban

a tetemes ideológiai különbség a Zöldek és a liberálisok között,

emellett, hogy idáig eljussanak, arra is szükség volna, hogy a keresztény pártok végezzenek az élen szeptember 26-án, amit egyelőre nem látszanak valószínűsíteni a mostani előrejelzések.

Márpedig, ha az SPD végez az első helyen, akkor először Olaf Scholzé lesz a kormányalakítás joga, és csak ha nem boldogul vele, akkor merülhetnek fel újabb opciók, immár a második helyezett felkérésével.

Sokak szerint figyelemre méltó, hogy Scholz eddig látványosan kerülte, hogy kizárja az együttműködést a szélsőbaloldali Die Linke (Baloldal) párttal, amelyik részint a szociáldemokrata párt egy korábbi szakaszban kiszakadt szélsőbaloldali frakcióján, részint a keletnémet kommunista párt utódpártjának összefogásán alapul. Külpolitikai programjukban olyan célkitűzések is szerepelnek, mint a NATO feloszlatása, és a jelen felmérések 6 százalék elérést jósolják esetükben.

A probléma, hogy a pillanatnyilag 25 százalékra várt SPD és a legutóbb 17 százalékra becsült Zöldek mellett a 6 százalékos Die Linke még mindig kevés lenne az abszolút többséghez. Kérdéses az is, hogy meg tudnának-e állapodni közös kormányprogramban, emellett nem elhanyagolható szempont, hogy a többségében „középen” álló, inkább konzervatív kötődésű német közvélemény szemében egy ilyen felállás nem igazán számítana vonzó alternatívának.

Lindner amúgy a brit lapnak adott interjúban

úgy fogalmazott, hogy „még mindig bízik” a CDU-pártelnök és kancellárjelölt Armin Laschetben és a keresztény pártok szeptember 26-i feltámadásában.

Lindner és Laschet amúgy személy szerint is jó viszonyt ápolnak, lévén mindketten Észak-Rajna-Vesztfáliából származnak, ahol amúgy most már évek óta történetesen CDU-FDP koalíció kormányoz, még hozzá Armin Laschet vezetésével.

Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018