Először értékelik pontozással a pedagógusok egyéni teljesítményét a hazai oktatási rendszerben. A határidő június 30., legfeljebb 100 pontot lehet elérni. A 80 százalék felett teljesítő tanároknak, tanítóknak szeptembertől többletbér járhat. A Belügyminisztérium a napokban bocsátotta társadalmi egyeztetésre az erről szóló kormányrendelet-tervezetet, amely az igazgatóknak pedagógusonként havi 20 ezer, egy évre 240 ezer forint bérkeretet biztosítana, és a teljesítményértékelés alapján oszthatnák ki a plusz összegeket.

A héten záruló tanév elején az igazgatók valamennyi pedagógus esetében egyéni teljesítménycélokat rögzítettek, most következik a pontozásos értékelés. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Révai Miklós Gimnázium igazgatója is egyben, és az InfoRádióban beszámolt arról, hogy ők miként járnak el a győri intézményben. Első körben elküldik a pedagógusoknak az előzetes értékelési javaslatukat, majd

röviden elbeszélgetnek velük, hogy mennyire érzik reálisnak a beszámolót az érintettek, illetve megkérdezik tőlük, mivel egészítenék ki esetleg az értékelést.

Ezeket az egyeztetéseket jövő hétfőtől szerdáig tartják a győri középiskolában, után válik véglegessé a teljesítményértékelés.

Horváth Péter úgy fogalmazott, próbaévnek tekinti a most záruló tanévet, hiszen a pedagógusok először fogalmaztak meg teljesítménycélokat, először küldték el az erről szóló beszámolókat, az eredményeket alátámasztó dokumentumokat. Azt gondolja, izgalmas feladatot kaptak, az pedig a következő napokban dől el, mennyire lehet reális az értékelés.

Most először a szülők és a gimnazisták is véleményezhették a tanárok munkáját. Sajtóhírek szóltak úgynevezett bosszúértékelésekről is. A Belügyminisztérium közleménye szerint összesen csaknem 58 ezer diák és 113 ezer szülő töltötte ki a kérdőívet. Horváth Péter elmondta: meglehetősen kevés diák és szülő küldött vissza értékelést, aminek szerinte egyszerűen az az oka, hogy ez az első ilyen értékelés. A Révai Miklós Gimnáziumban egy-egy pedagógus jellemzően 3-10 személytől kapott értékelést, pedig egyesek 60-80 diákot is tanítanak.

Ez elég elenyésző szám, így különösebben nem fog beleszámítani a teljesítményértékelésbe sem. Ezzel együtt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerit más oktatási intézményben releváns lehet, ha a szülők és a tanulók megfelelő számban küldtek vissza értékelést, kötelezően azonban ezt nem kell figyelembe venni. Horváth Péter továbbra is tartja magát ahhoz a véleményéhez, hogy

nem lehet teljes objektivitással eldönteni, hány pontot ér egy pedagógus munkája az adott évben.

Mint fogalmazott, vélhetően az a pedagógus is nagyon jól dolgozott, aki 83 vagy 86 pontot ért el a lehetséges 100-ból. „A pedagógusi munka sokkal összetettebb annál, mintsem hogy konkrét pontokkal egy végső, teljesen objektív eredményt lehessen megállapítani” – jegyezte meg a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Pontos adatokról még korai lenne beszélni, de Horváth Péter szinte biztos abban, hogy 50 százalék alatti eredményt nagyon kevesen fognak elérni, és a tanárok jelentős része a felső kategóriába kerülhet.