Karácsony Gergely főpolgármester, aki a MÖSZ társelnöke is, úgy fogalmazott: "a jövő évi költségvetés, ha elfogadja a parlament ebben a formában, nem egy Budapest-ellenes költségvetés, hanem egy önkormányzat-ellenes költségvetés, és minden önkormányzati vezetőnek az a dolga, hogy ezt a károkozást, amit a központi költségvetés a saját településeinek próbál büntetésként kiszabni, ezt megpróbálja valamilyen módon orvosolni."

A városvezető úgy folytatta: a kormányzati kommunikáció azt a hamis látszatot kelti, és Sára Botond budapesti főispán is azt a valótlan állítást hangoztatta kedden, hogy a fővárosi önkormányzat és a többi önkormányzat által befizetett szolidaritási hozzájárulás a szegényebb, kisebb önkormányzatok finanszírozását segíti. Hozzátette: az Alkotmánybíróság éppen a fővárosi önkormányzat által indított per kapcsán mondta ki azt, hogy valójában a szolidaritási hozzájárulás egy adó, amit az önkormányzati rendszer fizet a központi költségvetésbe, és ennek semmilyen kapcsolata nincs közvetlenül a kistelepülések, a szegényebb települések finanszírozására.

"A pénz, amit tőlünk elvesznek, az nem érkezik meg" - jelentette ki Karácsony Gergely.

Karácsony Gergely a MÖSZ sajtótájékoztatóján kifejtette: a jövő évi költségvetési javaslat szerint 360 milliárd forintra nő a szolidaritási hozzájárulásként befizetett összeg, vagyis tizenháromszorosára a 2017-es bevezetése óta. Ugyanakkor 2025-ben az önkormányzati finanszírozás kevesebb mint 0,5 százalékkal növekszik. Az inflációt is figyelembe véve valójában a kisebb önkormányzatok is kevesebb pénzhez jutnak.

A szolidaritási hozzájárulás majdnem felét a fővárosi és a kerületi önkormányzatok fizetik közösen - mondta Karácsony Gergely. Úgy fogalmazott: "nyilván kell egy szolidáris országhoz az, hogy a városok, a gazdagabb települések jobban járuljanak hozzá a központi költségvetéshez, mint a kisebb települések, de Budapest ezt százszor megteszi már, például azzal, hogy az itt megtermelt adók két százaléka marad a város költségvetésében".

Szerinte

a főváros vezetése a jogállam megmaradt eszközeibe kapaszkodik, a bíróságba, az Állami Számvevőszék jelentésébe és az Alkotmánybíróság döntésébe is,

amely kimondta: az alaptörvényben rögzített önkormányzati pénzügyi autonómiába ütközik, ha egy önkormányzat hosszabb távon nettó befizető. Márpedig a fővárosi önkormányzat 2020 óta nettó befizetője a központi költségvetésnek - jelentette ki Karácsony Gergely.

Hangsúlyozta: "nem tudjuk és nem is akarjuk befizetni azt a sarcot, ami nem a kistelepülési önkormányzatokhoz érkezik, hanem a rosszul gazdálkodó kormányzat költségvetési lyukait kellene, hogy betömje".

Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) arról beszélt, hogy "reálértékben csökken" 2025-ben a magyar önkormányzatok gazdálkodási mozgástere.

A szolidaritási hozzájárulásról szólva közölte, annak mértéke 307 milliárd forintról 360 milliárdra emelkedik. Megjegyezte, hogy az önkormányzatoknak nagyjából 1300 és 1400 milliárd között van az iparűzési adóbevétele, így tehát ennek az összegnek a harmadát elvonják.

Gémesi György azt mondta, hogy

új elemként jelent meg a jövő évi költségvetési javaslatban a Versenyképes járások program finanszírozásához szükséges 65 milliárd forint. Ez "szintén elvonás"

- tette hozzá. Szerinte ezzel tulajdonképpen egy kettős adóztatás valósul meg: az egyik oldalon a növekvő "szolidaritási adó", a másik oldalon pedig a Versenyképes járások programban központosított 65 milliárd.

Gémesi György kiemelte: a MÖSZ egyetért a Szita Károly (Fidesz-KDNP) kaposvári polgármester vezette Megyei Jogú Városok Szövetségével abban, hogy a már említett 65 milliárdot a szolidaritási hozzájárulásból teljesítsék.

Eszes Béla (Független), Jánoshida polgármestere, a MÖSZ társelnöke a szolidaritási hozzájárulásról szólva arról beszélt: a költségvetés a szolidaritási adó elvonásait kistelepülésekre juttatná, de

ha összehasonlítjuk a számokat, hogy mit jelent az elvonás és mi érkezik meg a kiegészítő támogatások kapcsán a kistelepülésekre, "akkor máris látszik, hogy nem jön ki a matek".

Sokkal kevesebb forrásunk érkezik ezen jogcím alatt, és ezek nem is elegendőek ahhoz, hogy a működésünket biztosítani tudjuk - mondta.

Eszes Béla a költségvetés másik problémájaként említette, hogy az általános iskoláikban nem elég a finanszírozás a gyermekek étkeztetésére. További probléma szerinte a szociális tűzifa kérdése, ugyanis a elmúlt négy évben mindig 5 milliárd forint szerepelt a költségvetésben, és ez a jövő évben is így maradna. Az összegből kevesebb tűzifa vásárolható, miközben sokkal több az igénylő - mondta.

Szintén problémaként jelölte meg azt, hogy a köztisztviselők és főként a szociális ágazatban dolgozók bére az elmúlt években nem változott.

Kérdésre válaszolva Gémesi György elmondta, attól nem tartanak, hogy önkormányzatok mennek csődbe. Attól viszont igen, hogy

csődközeli helyzetben kell működniük, és így a jövő évben az önkormányzatok szolgáltatásaiban színvonalcsökkenés következik be.

Szerinte a kormányzat az önkormányzatokra terheli az elvonásokat az adókivetéssel és -beszedéssel.

Karácsony Gergely ugyancsak kérdésre válaszolva a fővárosi büdzsé tervezete kapcsán azt mondta: azt kell a közgyűlés tagjainak mérlegelniük, hogy "egy alkotmányellenes és a városi közszolgáltatásokat romba döntő költségvetést szeretnének, vagy pedig egy alkotmányosat, ami megvédi a város pénzügyi autonómiáját."