Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Novák Katalin köztársasági elnök kinevezi Horváth Gábor közgazdászt, kockázatkezelési szakembert a Költségvetési Tanács új elnökének a Sándor-palota Tükörtermében 2023. december 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az új vezető mellé új feladatokat is kapott a Költségvetési Tanács

Tizenkét év után új elnöke lett a Költségvetési Tanácsnak, a december 12-én kinevezett Horváth Gábor január 10-én váltja majd Kovács Árpádot. Az elemző szerint vészterhes időszakban jött a váltás.

Az Infostart is beszámolt róla, hogy vezetőváltás történt a Költségvetési Tanácsban, Kovács Árpád leköszönő elnököt, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjét Horváth Gábor közgazdász (nyitóképünkön) váltja a pozícióban. Az új elnököt december 12-én eskette fel Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában.

A Portfolio összefoglalta, mik a Költségvetési Tanács 6 évre kinevezett elnökének feladatai:

  • véleményezi a tervezés alatt álló és elfogadás előtt álló költségvetéseket, szükség esetén figyelmeztetéseket fogalmaz meg,

  • elemzi éven belül a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat, ezen keresztül jelzéseket küld a kormánynak és a piaci szereplőknek,

  • vizsgálja az alkotmányos adósságszabály teljesülését,

  • valamint szükség esetén vétót gyakorol.

A portál elemzője szerint

Horváth Gábor nem könnyű időszakban kapta meg a tisztséget.

A bizonytalan külső környezet (változó nemzetgazdaság, kérdéses uniós fiskális szabályok), az instabil lábakon álló idei és jövő évi büdzsé, a sokszor rendeleti úton átírt költségvetések, a hiánycélok elmúlt időszakban látott sorozatos emelése mind gyengítik a költségvetési politika hitelességét - írja a szakértő. Úgy látja, mintha az ezzel kapcsolatos problémákat a kormány is felismerte volna, hiszen létrejött egy új testület, a Pénzügyminisztérium vezetésével a Költségvetési Munkacsoport, ám ennek gyakorlati jelentőségét egyelőre kevéssé látni.

Hozzáteszi, mindezek mellé a jegybanktörvény idei módosítása változást hoz a KT feladatkörében is. Az új szabályozás szerint a Tanács véleményezési jogkörében értékeli a Magyar Nemzeti Bank tőkeellátottságának megfelelőségét.

Úgy véli, érdekes lesz látni, ebben a mátrixban hogyan fogja értelmezni szerepét a KT új elnöke, a háromtagú testület milyen kommunikációt és politikát fog folytatni, amikor véleményezni fogja a kormány fiskális politikáját.

Hangsúlyozza, az elmúlt 1-1,5 évben a Költségvetési Tanács által kiadott dokumentumokban érezhető volt a kormányzati pénzügyi politikával szembeni erőteljesebb kritika, ám effektív fenntartásokat, vagy vétót nem fogalmazott meg a testület. Ám hozzáteszi, a jegybankelnök és a kormány közötti gazdaságpolitikai viták beszűrődtek ebbe a szervezetbe is, ugyanis egy évvel ezelőtt például a Tanács úgy adta ki a véleményét a rendeleti költségvetésről, hogy azon nem szerepelt Matolcsy György jegybankelnök aláírása.

A portál elemzője azt is leszögezi, nem kizárt, hogy a költségvetési céljait mostanában rendszeresen újragondoló kormány akár új helyzetbe is kerül 2024-től az új KT elnök megérkezésével.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×