Az Infostart is beszámolt róla, hogy vezetőváltás történt a Költségvetési Tanácsban, Kovács Árpád leköszönő elnököt, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjét Horváth Gábor közgazdász (nyitóképünkön) váltja a pozícióban. Az új elnököt december 12-én eskette fel Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában.

A Portfolio összefoglalta, mik a Költségvetési Tanács 6 évre kinevezett elnökének feladatai:

• véleményezi a tervezés alatt álló és elfogadás előtt álló költségvetéseket, szükség esetén figyelmeztetéseket fogalmaz meg,

• elemzi éven belül a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat, ezen keresztül jelzéseket küld a kormánynak és a piaci szereplőknek,

• vizsgálja az alkotmányos adósságszabály teljesülését,

• valamint szükség esetén vétót gyakorol.

A portál elemzője szerint

Horváth Gábor nem könnyű időszakban kapta meg a tisztséget.

A bizonytalan külső környezet (változó nemzetgazdaság, kérdéses uniós fiskális szabályok), az instabil lábakon álló idei és jövő évi büdzsé, a sokszor rendeleti úton átírt költségvetések, a hiánycélok elmúlt időszakban látott sorozatos emelése mind gyengítik a költségvetési politika hitelességét - írja a szakértő. Úgy látja, mintha az ezzel kapcsolatos problémákat a kormány is felismerte volna, hiszen létrejött egy új testület, a Pénzügyminisztérium vezetésével a Költségvetési Munkacsoport, ám ennek gyakorlati jelentőségét egyelőre kevéssé látni.

Hozzáteszi, mindezek mellé a jegybanktörvény idei módosítása változást hoz a KT feladatkörében is. Az új szabályozás szerint a Tanács véleményezési jogkörében értékeli a Magyar Nemzeti Bank tőkeellátottságának megfelelőségét.

Úgy véli, érdekes lesz látni, ebben a mátrixban hogyan fogja értelmezni szerepét a KT új elnöke, a háromtagú testület milyen kommunikációt és politikát fog folytatni, amikor véleményezni fogja a kormány fiskális politikáját.

Hangsúlyozza, az elmúlt 1-1,5 évben a Költségvetési Tanács által kiadott dokumentumokban érezhető volt a kormányzati pénzügyi politikával szembeni erőteljesebb kritika, ám effektív fenntartásokat, vagy vétót nem fogalmazott meg a testület. Ám hozzáteszi, a jegybankelnök és a kormány közötti gazdaságpolitikai viták beszűrődtek ebbe a szervezetbe is, ugyanis egy évvel ezelőtt például a Tanács úgy adta ki a véleményét a rendeleti költségvetésről, hogy azon nem szerepelt Matolcsy György jegybankelnök aláírása.

A portál elemzője azt is leszögezi, nem kizárt, hogy a költségvetési céljait mostanában rendszeresen újragondoló kormány akár új helyzetbe is kerül 2024-től az új KT elnök megérkezésével.