Megérkezett az ősz, amikor az autósok egyre gyakrabban találkozhatnak ködös útszakaszokkal, kisebb-nagyobb ködfoltokkal. Jellemzően a reggeli órákban, a munkába indulásnál nehezíti meg a járművezetők helyzetét a köd, ráadásul éppen ekkor kapcsolódik le a közvilágítás is, amely tovább korlátozza a tájékozódást. A megváltozott látási viszonyok mentén persze minden évben sarkalatos kérdés, hogy az autósok hogyan használják a ködlámpát – írja a hvg.hu.

A látási viszonyok döntik el, hogy a ködfényszóró, illetve a hátsó ködlámpa mikor és mire használható. A jogszabály mindössze arra tér ki, hogy az első ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás, esetleg porfelhő esetén az úttest megvilágítását javítja. A hátsó ködlámpa pedig arra való, hogy sűrű köd esetén az előttünk lévő járművet jobban észlelhetővé tegye – ezért az első ködlámpákkal szemben – ez kötelező is az autókon. Csak abban az esetben szabad bekapcsolni a ködlámpát, ha arra a látási viszonyok romlása miatt ténylegesen szükség van.

A KRESZ szerint a távolsági fényszóró vagy a tompított fényszóró mellett vagy helyett is használható a ködfényszóró és teljes értékű világító berendezésnek számít a korlátozott látási viszonyok között.

Ha viszont a látási viszonyok nem indokolják a ködlámpák nappali/éjszakai használatát, akkor pórul is járhatunk, ugyanis a rendőrök akár 30 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak a bekapcsolt ködlámpával közlekedőkre.