Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
326.33
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton
Nyitókép: Pixabay.com

A kormányszóvivő megnézte, hol dolgozik a magyar Nobel-díjas tudós

Krausz Ferenc budapesti kutatóközpontjába, a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központba látogatott Szentkirályi Alexandra, ahol zajlik a munka, hogy minél hamarabb megreformálják a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés jövőjét - hangzott el a kormányszóvivő Facebookra feltöltött videójában szombaton.

Szentkirályi Alexandra kiemelte, a héten közel harminc éve nem látott kettős sikert értek el magyar kutatók, akik közül Krausz Ferencet megosztott fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. Mint fogalmazott, "a professzor úr munkássága és embersége is példamutató lehet mindannyiunk számára: Mórról Budapesten keresztül is el lehet jutni a legnagyobbak közé. Más szavak eszünkbe se juthatnak, mint a köszönet és büszkeség".

Vastag László, a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ, a CMF Hungary ügyvezetője a kormányszóvivőnek elmondta, hogy a díjkiosztót online nézték munkatársaival, és, ahogy fogalmazott, a bejelentéskor "felrobbant az iroda". Hozzátette, azonnal felhívta Krausz Ferencet, akivel akkor csak mintegy fél percet tudott beszélni.

Az ügyvezető a kormányszóvivőnek megmutatta Krausz Ferenc irodáját is,

és elmondta, hogy havi egy, másfél hetet itthon tartózkodik. Szentkirályi Alexandra megjegyezte, hogy a professzor Magyarországon végezte az alapképzését és itt szerzett két diplomát.

Vastag László kiemelte, hogy Krausz Ferenc nagyon szereti Magyarországot, és szívesen tölti idejét itthon. Hozzátette, 2019-ben született döntés arról, hogy a Krausz professzor által vezetett Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központot végig kell vinni, ezt két kormányhatározat is megerősítette, a projektet a kormány 2019 óta 20,6 milliárd forinttal támogatta.

Hangsúlyozta azt is, hogy maroknyi emberrel kezdték a munkát, Krausz professzor azonban évtizeted távlatban foglalkozik az attoszekundumos fizikával, amelynek segítségével a kutatócsoport betegségmegelőzésben és egészségmegőrzésben tesz korszakalkotó felfedezéseket.

Vastag László elmondta még, hogy a CMF 2019-ben azt tűzte ki célul, hogy a validálás után a Hungary for Health - Health for Hungary projekt helyszíne Magyarország legyen. Szentkirályi Alexandra zárásként kiemelte, "ezért is éri meg a magyar felfedezésekbe fektetni!"

Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai dokumentumai, a középtávú program és a 2027-es költségvetési törvénytervezet üdítően átláthatók, és komoly szakmai munkáról tanúskodnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiányt egy év alatt 4,9 százalékra csökkentené, ami érdemi kiigazítás, és összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor a 2027 utáni pálya nem elég ambiciózus, hiszen a 3 százalékos határértéket már 2029-re el kellene érni. Kifogásolható az is, hogy a büdzsé különadókkal tömi be a réseket, és több, gazdaságilag káros Orbán-kori intézkedést is továbbvisz. Ezzel lényegében az új kormány utólag legitimálja a régi rendszer megoldásait, és fékezi azt a növekedést, amely a versenygazdaság felé fordulással elérhető lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×