INFORÁDIÓ
2021. július 26. hétfő
Anikó, Anna

zsinagóga

felújítás

zsidó

A közösség tagjai a Tórával a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga avatásán 2021. június 10-én.

Ilyen lett a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga – fotók

Infostart / MTI

Az 1872-ben fölavatott, a második világháború óta romos épületet négy év alatt, a kormány 3,2 milliárdos támogatásával újították fel.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter köszöntőjében arról beszélt: nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, de a kormány nem csak ezért támogatta a felújítást. Ennél fontosabb, hogy azt remélik, élet költözik e falak közé.

A miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek Magyarországon, hanem virágoztassák fel újra azt a vallási és kulturális hagyományt, mely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának.

Novák Katalin szólt arról is: büszkék rá, hogy ma Magyarország a zsidó közösségnek biztonságot nyújtó otthon, és a közösség rendelkezésére állnak az életükhöz szükséges intézmények az óvodától az egyetemig, a kórháztól a szeretetotthonokig. A közösség tagjai szabadon ünnepelhetnek az ország közterein, vállalhatják hitüket és kultúrájukat, meghívhatják a világ minden tájáról sportolóikat a Maccabi Játékokra, és testvéri kapcsolatokat ápolnak a keresztény egyházakkal.

Hozzátette: büszkék arra is, hogy míg máshol erősödik a hívő közösségek üldözése és az antiszemitizmus, templomokat, zsinagógát zárnak be, addig Magyarországon az elmúlt 10 évben több zsinagógát nyitottak.

Budapest, 2021. június 10.
Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke beszédet mond a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga avatásán 2021. június 10-én.
MTI/Soós Lajos
Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke beszédet mond a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga avatásán. MTI/Soós Lajos

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megköszönte az építők munkáját és a kormány támogatását. Azt mondta, hála nekik, több mint 70 év hányattatást követően olyan multifunkcionális teret hoztak létre, ahol újra felhangozhatnak a közösség imái, ősi dallamai, ahol lehetőséget biztosíthatnak a zsidó közösség fejlődéséhez és teret adhatnak "fantasztikus kulturális, közművelődési és turisztikai" eseményeknek.

Felidézte: elődeik a környéken három különböző karakterű zsinagógát építettek, megteremtve ezzel a Dohány utca-Rumbach Sebestyén utca-Kazinczy utca közötti úgynevezett zsidó háromszöget. Mint mondta, bár a közösség tagjai pontosan tudják, hogy miben különböznek egymástól ezek a zsinagógák, a zsidónegyedként emlegetett városrész ma mégis "egységes szövetet alkot".

"Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték", a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása "nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja"

– mondta Heisler András.

Kitért arra: a Mazsihisz számára a zsidó-keresztény gyökerű Európa értékei meghatározóak. A magyar neológia 160 éve a magyar nemzet részének tekinti magát. A Rumbach utcai zsinagóga ezért reményei szerint az a zsinagóga és közösségi tér, ahová mindenkinek "rang, sikk és társadalmi esemény" belépni, függetlenül attól, ki milyen zsidó, mennyire zsidó vagy egyáltalán zsidó-e".

Heisler András úgy fogalmazott: álmaiban a "Rumbach igazi együttélés házaként szerepel, hasonlatosan egy ünnepi asztalhoz, ahol ott ülnek a családtagok, a közeli és a távoli rokonok, a szomszédok, a barátok, a vallásunkra figyelő rabbik, de még a városon átutazó idegenek, a kosztos diákok vagy az éhező szegények is, mert mindannyiukért felelősséggel tartozunk, hiszen mindannyian Isten képmására teremtettünk".

Budapest, 2021. június 8.
A felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső részlete 2021. június 8-án. A nemzetközi jelentőségű műemlék ICOMOS-díjjal elismert rekonstrukciója 3,2 milliárd forintból, kormányzati támogatással valósult meg.
MTI/Mohai Balázs
A felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső részlete. A nemzetközi jelentőségű műemlék ICOMOS-díjjal elismert rekonstrukciója 3,2 milliárd forintból, kormányzati támogatással valósult meg. MTI/Mohai Balázs

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke azt mondta, hogy a legtöbb állam félt kiállni a zsidó emberek mellett az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a közelmúltban. Magyarország azon kevés állam egyike volt, amelynek volt ehhez bátorsága - hangsúlyozta, hozzátéve: ezért az egész világ zsidó közössége hálás.

Megköszönte a kormánynak, főként Orbán Viktor miniszterelnöknek, amit a zsinagógáért tett.

Felidézte, hogy nagyszülei az antiszemitizmus miatt hagyták el Budapestet. Ha nem tettek volna így, akkor ő ma talán nem élne

– jegyezte meg.

Ronald S. Lauder közölte, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga különleges neki és a családjának, mert itt házasodtak össze a nagyszülei.

Frölich Róbert országos főrabbi elmondta: néhány éve az akkor még romos zsinagógában istentiszteletet tartottak a jeruzsálemi szentély gyásznapján. A pusztulófélben lévő, sötét zsinagógában úgy érezték, mintha a jeruzsálemi templom romjai között ülnének. "Olvastuk Jeremiás siralmait, és sirattuk ezt a házat". Akkor a gyász helye volt ez a ház, ma az öröm helye, ékkő - tette hozzá.

Új zsinagóga született, melynek legfőbb funkciója, hogy "kapocs legyen a föld és az ég között, hogy összekösse az anyagi világot, amelyben élünk, azzal a spirituális világgal, amelyik bennünk él" - mondta Frölich Róbert.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete lélegzetelállítónak, mennyeinek nevezte a felújított épületet.

A zsinagóga 150 éves - közölte, megjegyezve: falai sokat láttak már, jót is, de a második világháború alatt rosszat, harcot, halált.

A magyarországi zsidó közösségnek sikerült túlélnie a holokausztot - mondta Jákov Hadasz-Handelszman.

A nagykövet Izrael nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek helyreállítani a zsinagógát, elsősorban a magyar kormánynak.

Az átadó ünnepség elején a közösség tagjai díszmenetben vitték a Tórát a Dohány utcai Emánuel-emlékparktól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához, majd elhelyezték a zsinagóga tóraszekrényében.

Az ünnepségen mások mellett részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018