2022 végéig ismét 5 százalék lesz a lakásépítési áfa az addig befejeződő építkezések esetében - jelentette be a miniszterelnök. Orbán Viktor a Hír TV-ben elmondta: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter új otthonteremtési program pilléreit terjesztette elő, ebből az 5 százalékos áfát el is fogadta a kabinet. A kormányfő arról is beszélt, hogy a felszálló ágban lévő járvány ellenére a következő hetekben sem kell elhalasztani ütemezett egészségügyi ellátásokat, műtéteket.
Egy nap alatt 24 ember halt meg a koronavírus-fertőzés miatt, ez az eddigi legnagyobb szám a járvány márciusi kezdete óta - erősítette meg az országos tisztifőorvos. Müller Cecília tisztifőorvos az InfoRádió kérdésére elmondta: a járványügyi adatok indokolják további laboratóriumok bekapcsolását a munkába.
Magyarországon is gyártják a koronavírus elleni egyik leghatékonyabb gyógyszert, a remdesivirt - erősítette meg a Richter kommunikációs igazgatója. Beke Zsuzsa elmondta: a minőségellenőrzési vizsgálaton átesett, injekció formában kiszerelt hatóanyag körülbelül 260 kórházi beteg kezelését teszi lehetővé, de a minőség-ellenőrzés után folyamatosan növelhető a mennyiség.
Új koronavírus-diagnosztikus eljárás tesztelésében vett részt a Semmelweis Egyetem. Merkely Béla rektor elmondta: a magyar fejlesztésű egylépéses PCR-teszt gyorsabban ad eredményt és várhatóan költséghatékonyabb is.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítását kéri a Magyar Orvosi Kamara a végleges szöveg elemzése után. A köztestület szerint az előzetes egyeztetés nélkül benyújtott végrehajtás sérti az orvosok alapvető jogait, emellett a jogviszonyok egylépcsős egységesítése és a másodállások szigorú korlátozása szakterületeket és intézményeket tehet működésképtelenné.
Az emberi erőforrások minisztere szerint további jogalkotást igényel az állami egészségügy és a magánpraxis szétválasztása. Kásler Miklós a Kossuth rádióban kiemelte: az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénynek köszönhetően a külföldön dolgozó magyar orvosok egy része várhatóan hazajön.
Egy fél százalékos, úgynevezett újraindítási adó bevezetésén gondolkozik a főváros. A közterhet az 5 milliárd forintnál nagyobb iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozásoknak kellene fizetniük. Karácsony Gergely főpolgármester elmondta: számításaik szerint Budapest arányaiban háromszor több adóbevételtől esik el a járvány miatt, mint a központi költségvetés.
A legfőbb ügyész szerint elismerésre méltó eredményeket ért el 2019-ben az ügyészség. Polt Péter azt mondta: 98,3 százalékos váderedményessége az utóbbi 10 év legmagasabb értéke. Külön említette a magyar vádhatóság és az Európai Csalás Elleni Hivatal együttműködését.
Az európai értékek védelmét biztosító új mechanizmus létrehozásáról hagyott jóvá állásfoglalást az Európai Parlament. A nagy többséggel megszavazott határozat támogatótói szerint a szabályozásra azért van szükség, mert az uniónak nincsenek megfelelő eszközei a demokráciát, jogállamiságot és az alapvető jogokat megsértő tagállamok ellen.
Augusztusban 33 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a koronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 71,3 százalékkal esett vissza, a belföldi vendégeké 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő szerepéről beszélt a klímaváltozás elleni küzdelemben a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter Győrben, az Audi Hungaria logisztikai központjában, Európa legnagyobb tetőn kialakított napelemparkjának átadásán kiemelte: Magyarország vállalta, hogy a 2030-as évekre a magyar villamosenergia termelés 90 százaléka karbonsemleges lesz.
Lengyelországban csaknem 6 és fél milliárd eurónak megfelelő bírságot szabott ki a Gazpromra és az Északi Áramlat-2 létesítésében részt vevő 5 külföldi cégre a versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal. Az indoklás szerint az orosz-német gázvezeték megvalósítása növeli a Gazprom monopolhelyzetét a lengyel piacon, és más európai országok gázfüggőségét is.
A modern génszerkesztés két úttörője kapja az idei kémiai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő genetikai olló kifejlesztéséért részesül az elismerésben.