Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szijjártó Péter: a héten 20 repülőnyi egészségügyi szállítmány érkezik

Senkit nem hagyunk magára, a Magyarországon élőket megvédjük, a külföldön rekedt magyarokat hazahozzuk, a gazdaságot pedig újraindítjuk - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában.

A tárcavezető hangsúlyozta: az egészségügyi védekezés sikere nagy mértékben múlik azon, hogy elegendő eszközzel rendelkezünk-e. "Ez nemcsak számunka kérdés," hanem minden országnak, és "a világ valamennyi országa ma Kína ajtaján kopogtat, illetve dörömböl" - fogalmazott.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország időben lépett, megkötötte a szükséges szerződéseket és a szállítások megindultak, hogy a sikeres egészségügyi védekezéshez elegendő eszköz legyen. Az elmúlt héten 7 repülőgép érkezett Magyarországra ilyen eszközökkel, és ezen a héten 20 repülőgépet várnak több száz tonna szállítmánnyal.

Magyarországra érkezik

  • több mint tízmillió maszk,
  • több mint 2,5 millió gyorsteszt,
  • százezer védőruha és arcvédő,
  • 300 ezer pár kesztyű, valamint
  • kétezernél is több lélegeztetőgép.

Mindez annak érdekében történik, hogy a megfelelő védekezési munkákat el tudják látni és az egészségügyi dolgozóknak biztosítsák a védőfelszereléseket az eredményes és biztonságos munkához - mutatott rá.

Hazamenekítés

Arról is beszélt, hogy "a modern kor legnagyobb magyar repatriálási akciója zajlik", a légi közlekedésben életbe léptetett rendkívül szigorú korlátozások miatt több ezer magyar rekedt külföldön. Eddig 5583 magyar állampolgárnak segítettek hazatérni a világ különböző pontjairól, és további 2026 magyar állampolgár hazahozatalán dolgoznak.

Az Egyesült Államokban és Kanadában 477 magyar rekedt, kedden két repülőgépet küldenek értük. Latin-Amerikában és a karibi térségben 243 magyar vár a hazatérésre, az ő ügyükön is dolgoznak, és mivel az EU koordinációja elkésett, most a közép-európai országokkal működnek együtt - magyarázta.

Kitért rá: Indiából Lengyelországgal közösen oldják meg a magyarok hazahozatalát, és Kazahsztánból is több mint 200 magyart hoznak haza, ők az energetikai szektorban dolgoznak ott. A cél, hogy minden önhibáján kívül külföldön rekedt magyart hazasegítsenek.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a gazdaság újraindítása érdekében meg kell védeni azt a pozíciót, hogy Magyarország a legvonzóbb beruházási célpont Közép-Európában, továbbá meg kell védeni a magyar vállalatoknak azt a pozícióját is, amelyet az elmúlt években építettek ki azzal, hogy az egész világon versenyképes termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő. Ezért

az EU előírásainak megengedőbbé válásával az exportértékláncokban és a nagyvállalatoknak beszállító magyar cégeknek új támogatási és hitellehetőségeket léptetnek életbe a közeljövőben

- mondta.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×