Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: Pixabay.com

Mi tehetünk, hogy ne stresszeljen a gyerek a felvételin?

Hétvégén írják a továbbtanuló diákok a központi írásbeli felvételiket a hat és négy évfolyamos középiskolákba. Hogy mennyire jelent ez pszichés terhet vagy akár stresszt a 12 és 14 éves tanulók számára – erről beszélt Szigeti Réka egészségfejlesztő szakpszichológus az InfoRádiónak.

A lényeg, hogy a felnőttek – tanárként és szülőként – mekkora tétet tulajdonítanak a felvételinek – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: a kultúránkban olyan nagy a szorongás és a nyomás, hogy túlzottan véglegesnek tartjuk az ilyen megmérettetések eredményét. „Végképp szorongást keltő, hogy sokszor már úgy jön ez lesz – kissé irracionálisan –, hogy ezen az egy vizsgán múlik az egész életed.

Holott ez a felvételi vizsga csak arról szó, hogy hova fog bekerülni, melyik iskolába”

– fogalmazott Szigeti Réka. Mint mondta: ez nem határozza meg, hogy hol fog továbbtanulni, milyen ember lesz, hogyan fog boldogulni a gyermek. Szerinte ez a túlzás azért jellemző, mert a szülők szeretnének megfelelni, tökéletesek lenni és mindent megtenni a gyerekükért.

A szakpszichológus azt javasolja, érdemes tisztázni, mit jelent és mit nem jelent valójában a vizsga. Ugyan valóban ennek következménye, hogy milyen középiskolába kerül a diák, és ott milyen élmények érik, azonban az nem dől el, milyen lesz a teljes életünk. Így kicsit könnyebb lesz kezelni a vizsgadrukkot, és nem hatalmas stresszforrásként, hanem lehetőségként tekinthetnek rá a gyerekek:

„az első lehetőség arra, hogy megmutasd, hogy mi az, amit tudsz”.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×