75 évvel ezelőtt tért át Magyarország is a jobboldali közlekedésre, igaz, Budapesten és környékén még néhány hónapig a baloldalon maradt a menetirány szerinti forgalom. Az átállásról akkor füzetekben tájékoztatták az ország lakosságát, a rádiókban figyelmeztették az embereket és a korabeli, 1941 júliusi filmhíradó is beszámolt az eseményről.

„A jobboldali közlekedés fő szabálya: jobbra tarts, jobbra térj, balra előzz!”

A közlekedési rend változása azonban nem csak a maihoz képest gyér számú járművezetőt érintette: a gyalogosok számára is változtatást igényelt.

„Ha áthaladunk az úttesten, először balra, az úttest közepén pedig jobbra tekintsünk!”

Az átállás miatt át kellett építeni a buszokat, áthelyezni a megállókat, a közlekedési táblákat, ami akkor 12 millió pengős költséggel járt.

A történészek szerint az ókori görögök és rómaiak az út menetirány szerinti baloldalát használták. Európában a jobboldali közlekedés Napóleon hódításaival kezdett elterjedni. Az Osztrák-Magyar Monarchiában azonban 1890-ben törvénybe is foglaltak a baloldali közlekedést. Az 1930-as években a német befolyás erősödése miatt a környező országokban megváltozott a közlekedési irány, Ausztria például 1938-ban tért át.

Magyarországon is meghozták a döntést még 1939-ben, de a II. világháború kitörése miatt ez két évet csúszott. Ezzel Magyarország az utolsó előtti ország lett a kontinensen, Svédország ugyanis csak 1967-ben tért át a jobboldali közlekedésre.

Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő szerint megszokás kérdése, hogy ki melyik oldalon hajtva érzi otthonosan magát.

„Értelemszerűen az, aki hozzászokott a balkormányos autókhoz, a jobboldali közlekedéshez, esküszik erre. Nagyon nehéz a kettő között különbséget tenni. Egy biztos: mivel a világon a legtöbb országban jobboldali közlekedés van, vélhetően ezt az emberek szinte törvényszerűnek vagy jobb megoldásnak tartották, mint a baloldali közlekedést. Ehhez szabták a járműveket is, és értelemszerűen a forgalmi rendet is” - mondta a közlekedésbiztonsági szakértő.

A váltást ugyanakkor nem olyan könnyű megszokni a mai napig sem – hangsúlyozta Pausz Ferenc.

„Bal oldalon kell például leparkolni és kiszállni az autóból, egy körforgalomba nem jobbra kanyarodok be, hanem balra kanyarodok be. De ugyanígy van ez a kereszteződésnél: balra kis ívben kanyarodok, jobbra pedig nagy ívben. Ebből a szempontból más a két forgalmi rend” - részletezte a szakember.

A baloldali közlekedésnek ma is fellelhetőek nyomai, igaz, nem a közúton, csupán a vasúti forgalomban: a Déli pályaudvar és Kelenföld között, vagy a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a baloldalon közlekednek a szerelvények, a gödöllői HÉV pedig a mai napig a menetirány szerinti baloldali sínpáron közlekedik.