Infostart.hu
eur:
367.78
usd:
335.47
bux:
144040.24
2026. november 18. szerda Jenő

Pedagógusok demonstrációi az országban

A központosítás, a tananyag és a bürokrácia csökkentéséért, megfelelően előkészített reformokért, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemeléséért, a tanári életpályamodell korrekciójáért és az oktatási rendszer bérfeszültségeinek feloldásáért, valamint a "rendszerszintű hibák" orvoslásáért demonstráltak pedagógusok, szülők, diákok és civilszervezetek képviselői Miskolcon szerda este. A tüntetésen néhány ezren voltak.

A borsodi megyeszékhely Herman Ottó Gimnáziumának nevelőtestülete januárban nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatási rendszer olyan súlyos problémákkal küzd, amelyek orvoslása nem halasztható tovább. Eddig mintegy 250 intézmény és csaknem 20 ezer pedagógus csatlakozott hozzájuk.

A felszólalók arról beszéltek, hogy a kormány oktatáspolitikája átgondolatlan, a forráskivonás folyamatos, a jogszabályok egyeztetés nélkül születnek, és mindez a gyerekek alkotmányos jogait sodorja veszélybe.

Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke és Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a tanároknak nincs félnivalójuk, mert céljaik politikamentesek, az oktatás jobbá tételét szolgálják. Felolvasták 16 pontos követelésüket, amelyek között szerepelt a szabad tankönyvválasztás és a Klik megszüntetése. A tömeg "Követeljük, követeljük!" skandálással kísérte a felszólalásokat.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta: a hatalom által megosztott pedagógustársadalom türelme elfogyott, a gyerekek érdekében nem hallgathatnak tovább.

A Herman Ottó Gimnázium nyílt levele erőt és bátorságot adott a pedagógusoknak ahhoz, hogy ki merjék mondani, hogy a gyerekek érdekben nem hallgatnak tovább. A hatalom nem érti, hogy mi a baja a pedagógusnak, nem érti, mert nem akarja megérteni - tette hozzá.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy a pedagógusok lesznek az új migránsok, akik veszélyeztetik a nemzeti együttműködés rendszerét. Úgy fogalmazott: a szakminiszter nem veszi észre, hogy ez a "bicikli szétesett és javíthatatlan".

A miniszter szó jelentése szolga, akinek országát kell szolgálnia, ha pedig erre képtelen és nincs tehetsége, akkor távozzon - mondta Mendrey László, megjegyezve: a köznevelési kerekasztal "csonka", azon csak a "kedves vendégek", politikai szövetségesek lehetnek ott.

A miskolci demonstrációval egy időben számos városban tartottak szolidaritás kifejező tüntetést. Budapesten félezren, a vidéki városokban pár százan jelentek meg a demonstrációkon.

Budapesten Szász Judit, a Szabadságszínpad Egyesület nevében a kormányzat oktatáspolitikáját bírálva az mondta, hogy "zsellérnemzedéket akarnak kineveli". Lázár Júlia, a Hívatlanul Hálózat alapítója azt hangsúlyozta: fontos, hogy a szakszervezetek ne üljenek le ahhoz a kerekasztalhoz, amelynek része a "senki által fel nem hatalmazott" Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Pedagógus Kar.

Szombathelyen Koroknyai Sándor, a Szolidaritás helyi vezetője azt hangsúlyozta: a követelések középpontjában nem a pedagógusok, hanem a diákok állnak, az ő érdekükben szólaltak meg a tanárok. Mitre-Károlyi Mária, a Pedagógusok Szakszervezetének vasi elnöke közölte: az utóbbi évek folyamatos és átgondolatlan változtatásai csak bizonytalanságot teremtettek a közoktatásban.

Békéscsabán, az Ébredj, Viharsarok! civil szervezet flashmobjához csatlakozó Bod Tamás (Együtt) tanszabadságot, szabad tankönyvválasztást, a Klik megszüntetését és az oktatás modernizálását követelte. Veszprémben, Győrben és Pécsett is összegyűltek a miskolciakkal szolidaritást vállalók.

A Liga Szakszervezetek közleményben tudatta, hogy szolidáris a közoktatás átalakítását követelő megmozdulásokkal, mert aggasztónak tartja a közoktatás jelenlegi állapotát.

A miskolci demonstráció előtt az ellenzéki pártok is megfogalmazták véleményüket a közoktatás helyzetéről. Hiller István szocialista politikus, volt oktatási miniszter azt mondta: ahol jól működik az oktatás, ott a gyereket helyezik a középpontba, Magyarországon viszont az intézmény, a Klik fontosabb, mint a gyerek.

Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közoktatás nem pártügy, annak kérdéseit a diákokkal, szakszervezetekkel, pedagógusokkal kell egyeztetni. Barabás Richárd, a PM elnökségi tagja azt közölte, hogy az oktatás, a fiatalok jövője, a tanárok helyzete mindenkinek fontos.

Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményben tudatta, tiltakoznak "az állampárti módszer ellen", hogy a pedagógusokat véleményük szabad kinyilvánítása miatt állásuk elvesztése fenyegeti. Hozzátette: a Klik működésképtelen, a tanárok és a diákok túlterheltek, a tankönyvek silányak, a társadalmi különbségek pedig egyre nagyobbak.

A demonstráció előtt Hollik István kereszténydemokrata képviselő azt mondta, hogy a kormánypártoknak a gyerek érdeke a legfontosabb, viszont a "bukott baloldal" csak pártpolitikai célokra használja a pedagógusokat.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×