Az általános hadkötelezettséget Franciaországban vezették be először, 1793-ban. Ez adta a 300 ezer fős forradalmi hadsereg gerincét. A sorkötelezettséget az Osztrák-Magyar Monarchiában 1868-ban tették kötelezővé. A francia rendszer 2001-ig működött, ott ekkor szerelt le az utolsó sorkatona. Nagy-Britanniában 1963-ban, az Egyesült Államokban a vietnami háború után, 1973-ban tértek át az önkéntes hadseregre.

Az Európai Unióban jelenleg csak Ausztriában, Dániában, Finnországban, Görögországban és Cipruson van hat hónapos kötelező sorkatonai szolgálat, de a kontinensen a norvég és a svájci fiataloknak is be kell vonulniuk. Ausztriában 2013-ban népszavazást tartottak a sorkatonaság eltörléséről, de azt a lakosság többsége nem támogatta. Nyugati szomszédunknál a hadsereg megközelítőleg felét alkotják besorozott katonák, külföldi missziókba azonban csak hivatásos katonákat küldenek.

Litvánia Magyarországhoz hasonlóan 2004-ben eltörölte a kötelező sorkatonai szolgálatot, ám az ország parlamentje a megnövekedett orosz katonai fenyegetésre hivatkozva 2015-ben ideiglenesen visszaállította azt. Az előterjesztést a 112 képviselőből 104-en megszavazták, a javaslatról parlamenti vita sem volt. A litvánoknál a döntés értelmében a 19 és 26 év közötti fiatalokat hívják be 9 hónapos fegyveres szolgálatra. A terv az, hogy ezzel a módszerrel öt év alatt 16 ezer tartalékost képeznének ki.

Magyarországon 2005-ben szereltek le az utolsó besorozott katonák. A jelenlegi törvények értelmében jelenleg csak megelőző védelmi helyzetben, vagy rendkívüli állapot kihirdetése esetén lehetne besorozni a 40 év alattiakat.