Régebben az állatkertek belső szabályzatot dolgoztak ki arra, hogy milyen módon kell megakadályozni az állatok, különösen a veszélyes állatok kiszabadulását és mi a teendő abban az esetben, ha ilyen mégis történik. Az utóbbi évtizedekben azonban ennek már jogszabályi szintű szabályozása is volt - mondta el az InfoRádiónak Hanga Zoltán.

A Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője utalt arra, hogy e szabályozás kerete egy európai uniós irányelv. Ez elvárásokat fogalmaz meg elsősorban az engedélyezéssel, a férőhelyekkel és annak határoló berendezéseivel kapcsolatban, amelyek egyebek mellett azt a célt is szolgálják, hogy a veszélyes állattól a vele dolgozókat, illetve a társadalmat megvédjék.

"Az állatvédelmi törvény egyik végrehajtási rendelete írja elő az állatkertek számára, hogy rendelkezniük kell olyan tervvel, amely azt is érinti, mi a teendő abban az esetben, ha egy állat kiszabadul, azon belül veszélyes állatok esetében. Tehát minden állatkertnek rendelkeznie kell ilyennel, sőt mi több, rendszeres időközönként gyakorlatot is kell tartani erről" - mutatott rá a szóvivő.

Azzal kapcsolatban, hogy a pécsi állatkertből a hétvégén kiszökött egy farkas, Hanga Zoltán hangsúlyozta: olyan mértékű izoláció, hogy soha egyetlen egyszer se forduljon elő, hogy egy állat kiszökik, "földi körülmények között nem valósítható meg".

Ezért helyes, ha minden állatkert felkészül arra az esetre is, hogy ez megtörténik, hisz mindenféle váratlan esemény előfordulhat.

"A fővárosi állatkertnél is történt már számos állatkiszökés az elmúlt 150 esztendőben, de ezek szinte minden esetben olyan állatokat érintettek, amelyek nem veszélyesek. Volt már, hogy pingvin állt a trolimegállóban vagy kisebb testű majmaink mászkáltak a Városliget fáin, s előfordult, hogy a kistermetű prérifarkasaink az egykori Vidámparkba is átszöktek. De olyan eset, amikor tényleg veszélyes állat, például egy oroszlán vagy egy tigris kiszökött volna, nemigen fordult elő" - mondta a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Hozzátette ugyanakkor, hogy háborús körülménynek között történhet ilyen.

"Mesélik például, hogy Budapest ostromának idején a szétomló ketrecekből az egyik oroszlán kisétált és lement a kisföldalatti alagútjába, ami akkor még az állatkert bejáratával szemben jött a felszínre. De akkor már éppen jött a Vörös Hadsereg, tehát a környéken valószínűleg nem is az oroszlántól kellett a legjobban félni. Nyilván ez egy extrém körülmények között előforduló eset" - fogalmazott Hanga Zoltán.