Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Ipsos: erősödött a Fidesz

A Fideszt nevezi a nyár egyértelmű nyertesének legfrissebb elemzésében az Ipsos, amely azt mérte: a kormánypárt szeptemberben az idei év eddigi legjobb eredményét érte el - híveinek száma 1,9 millió fő -, a második helyen a Jobbik áll 1,1 milliós táborral, a harmadik az MSZP 800 ezer támogatóval.

Az Ipsos azt közölte, a Fideszt júniusban a választókorú népesség 20 százaléka támogatta, most 24 százaléknyian állnak mögötte. A rangsor második helyén a Jobbik áll, a nyár elején 15 százaléknyi választóra számíthatott, ezúttal 14 százalékos a tábora. Valamelyest javított az MSZP, júniusban 9, most 10 százalékos támogatottsággal.

A DK és az LMP folyamatosan szoros versenyt fut egymással, rendszerint az előbbinek van némi előnye - folytatta a szeptember első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása eredményének ismertetését az Ipsos, amely szerint a Demokratikus Koalíciót (DK) a választóközönség 4 százaléka támogatja, az LMP-t 3 százalékuk - bő háromszázezer, illetve negyedmillió szavazójuk van.

Az Együtt megalakulása óta folyamatosan 1 százalékot ért el, ezúttal 2 százalékos az Ipsos által mért adat. A többi politikai erőnek minimális, tizedszázalékokban mérhető tábora van - írták.

Az Ipsos összegzése alapján a nyári hónapokban a pártoktól távolságot tartók aránya nagymértékben, 44-ről 38 százalékra csökkent, a korábban tanácstalan választók zömmel a Fidesz mellett aktivizálódtak. Számuk ugyanakkor még mindig jelentős, 3 millióan nem neveztek meg kedvelt pártot.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékkal vezet, a Jobbik 26 százalékos. Az MSZP ebben az aktív körben 17, a DK 7 százalékot ér el, az LMP 5, az Együtt 1 százalékot kap.

Az Ipsos összefoglalójában azt közölte: a Fidesznek ezen a nyáron úgy sikerült bővítenie a szavazótáborát, hogy aktivizálta a korábban pártot nem találók nagyjából 300 ezres csoportját. Leginkább a harmincas-negyvenes korosztályban sikerült új támogatókat szereznie a kormánypártnak, júniusban 17 százalékos volt itt a támogatói kör mérete, most 31 százalékos. Az átlagos (4 százalékos) növekedésnél nagyobb sikert tudott elérni a kormánypárt még a közép- és felsőfokú végzettségűek, a szellemi munkát végzők körében, valamint a vidéki városokban - e rétegekben az elmúlt negyedévben 8-10 százalékkal gyarapította a táborát.

A Fidesz egyetlen kivételtől eltekintve minden társadalmi rétegben a legkedveltebb párt. A 30 év alattiak körében továbbra is a Jobbik népszerűsége a nagyobb: 27 százalék, szemben a kormánypárt 16 százalékával az Ipsos adatai szerint.

Kitértek arra is: a Fidesz a leginkább megosztó párt, nemcsak a támogatottsági listát vezeti 24 százalékkal, hanem az elutasítások rangsorában is első helyen áll, lényegében ugyanilyen aránnyal, 23 százalékkal.

Az MSZP-t 17 százaléknyian, a Jobbikot 13 százaléknyian tartják a leginkább ellenszenves pártnak - olvasható az elemzésben.

Ebben az Ipsos megjegyzi: a választói viselkedés természetes része, hogy a baloldali pártok híveinek többsége (a DK-sok 64, az MSZP-sek 60 százaléka) mindenekelőtt a Fideszt utasítja el. Az viszont már eléggé meglepő, hogy a Jobbik szavazói részéről is markáns ellenérzések fogalmazódnak meg. A nemzeti radikális párt hívei körében ugyanis többen idegenkednek a Fidesztől, mint az MSZP-től: előbbit négytizednyien nevezték meg a legnagyobb mértékben elutasított pártként, utóbbit egyharmadnyian - tapasztalta az Ipsos.

Kutatásuk alapján azt írták: jelzi a jobbikosok távolságtartását az is, hogy csak minden tizedik tartja számon a Fideszt második kedvelt pártjaként. A kormánypártiak nyitottabbak, hiszen 20 százalékuknak a Jobbik a tartalékja s ennél kevesebben, 15 százaléknyian éreznek heves ellenszenvet.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×