Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Elsőként jutott át magyar vitorlás az Északnyugati átjárón

Először hajóztak át magyarok az Északnyugati átjárón: Balaton Zoltán és családja 11 méter hosszú vitorlásukon tették meg a csaknem 4000 kilométeres utat.

A budapesti család két gyerekkel, a 19 éves Csengével és a 6 éves Kristóffal a Grönland nyugati partján fekvő Sisimiut városából indult útnak július 12-én és közel két hónap után a Kanada északnyugati területeihez tartozó Tuktoyaktukba érkezett meg szeptember 5-én - tájékoztatták hétfőn az MTI-t.

Ezzel a teljesítménnyel első magyarként sikerült átvitorlázniuk az Északnyugati átjárón, amely az összefüggő jég miatt az év egy rövid időszakában nyílik csak meg, ám a hajózás még ilyenkor is rendkívül nehéz és veszélyes vállalkozás.

Az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő legendás Északnyugati átjárón - az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint - eddig összesen 150 hajónak sikerült átjutnia.

A négyfős család legfiatalabb tagja az átjáróban ünnepelte hatodik születésnapját.

"Embert próbáló expedíción vagyunk túl" - mondta el Balaton Zoltán. - "Jó néhány esetben a szerencse, a kegyes időjárás és önzetlen emberek segítsége mentette meg az átkelés sikerét."

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×