A kórházat működtető szakszemélyzetnek is részesülnie kellene abból a pénzből, amit ma a betegek hálapénzként fizetnek - hangsúlyozta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

"Egy ilyen rendszer kidolgozása gondos szakmai munka és társadalmi párbeszédnek lehetne a következménye és ebben a szakszemélyzet, az ápoló, az asszisztens nagyon kiemelt szereplő, nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy az egészségügyünknek és nem csak a mienknek, hanem a fejlett világ egészségügyének a jövője elsődlegesen az ápolókon múlik."
 
Manapság azonban, amikor egy pult mögött ugyanannyi idő alatt nagyobb összeget lehet keresni, mint egy haldokló beteg mellett, nagyon leértékelődik ez a hivatás, ezért kihalóban van a szakma - tette hozzá Velkey György.

"És miközben csak Magyarországon - de szerte a világban is - a Ratkó-korszakban születettek elérik az idős kort és megnő az ápolási igényük, - egyúttal az ápolók és az orvosok is kimennek a rendszerből, mert ők is nyugdíjasokká válnak - alig egy évtized múlva, olyan nagy lesz az ápolandók és olyan kevés az ápolók száma, hogy ez egy aranyat érő szakma lesz, lenne, hogyha hajlandó volna a társadalom megfizetni."
 
Valamilyen módon tehát hajlandóvá kell hogy váljon erre a társadalom, különben gyógyítatlanok maradnak a betegek - húzta alá a kórházszövetség elnöke.
 
A kabinet 60 milliárd forintos elkülönített forrása sem lesz elég a kórházak lejárt adósságállományának maradéktalan rendezésére - jelentette ki Velkey György.

Jelen pillanatban 78,8 milliárd forint a kórházak lejárt adósságállománya - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke.

"Ez 18,8-al több mint a 60, tehát ez a szám egyértelműen önmagáért beszél, a különbség is. Ugyanakkor a 60 milliárd forint sok pénz, ennyi az egészségügyi költségvetésen kívülről, adósság-konszolidációra nem érkezett az ágazatba az elmúlt évtizedben."
 
A kabinet által e célra elkülönített 60 milliárd forint Velkey György szerint a 30 napon túli adósságok rendezésére lesz elég, ugyanakkor várhatóan az adósság újratermelődik, hisz az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott marad.

"Nullára történt adósságrendezés az elmúlt évtizedben nem volt, de nagyon sok számításunk van. Szezonálisan is változik, de körülbelül havonta 3 és 5 milliárddal nő a kórházi rendszerben az adósságállomány."
 
Így tehát, ha nem növelik a betegek ellátására rendelkezésre álló társadalom-biztosítási hozzájárulást, egy-másfél év alatt ismét ugyanekkora adóssággal számolhatnak a kórházak - tette hozzá Velkey György.