A diákok az iskolában mind általános, mind középiskolában többféle módon is találkoznak a holokauszt témájával. Tartalmazza ezt a kerettanterv is, és ezen kívül április 16-án a holokauszt nap egy másfajta, rendhagyó megemlékezésre is lehetőséget biztosít - mondta az InfoRádiónak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.

Mint elmondta, magában a tantervben általában egy, esetleg két óra áll rendelkezésre a téma megbeszélésére. Ennek során nyilván a legalapvetőbb tudnivalókat meg kell, hogy ismerjék a diákok, de a módszerek, ahogyan ezt megtehetik, igen sokfélék lehetnek.

"Lehet nyilván egyéni kutatással, családi beszámolóval, ismerős elmondása alapján, holokauszt túlélőt megnézve, jobb esetben meghallgatva, egy filmet megtekintve, egy kiállítást megnézve, és még sok-sok más módon is lehet szólni és gondolkozni erről a kérdésről. Én egy 8. osztályban tavaly forrásokat elemeztem, egy rendhagyó órán, és így jutott el mindenkihez olyan mélységben a téma, ahogy sehogy máshogy nem lehetséges" - mondta Miklósi lászló.

Hozzátette: "van olyan helyzet, hogy akár egy egész osztály is döbbent csendben hallgatja az eseményeket, van, hogy aktívak, és bizony ne tagadjuk el, lehetnek olyan beszólások, félhangos megjegyzések, amelyekben egyes diákok egyetértenek azzal a rettenettel, ami történt, esetleg támogatják is azt".

Sokféle a diákok reakciója, miképp a társadalom reakciója is. "Természetesen a különböző helyzetekben mindig megvan a tanár felelőssége és feladata, hogy megfelelőképpen reagáljon ezekre a helyzetekre".

Miklósi László felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszttal való foglalkozás nem a holokauszt óráján kezdődik. "A zsidókról természetesen nem lehet először ennél a témánál szólni. A zsidókról, mint egyébként más kisebbségekről is, folyamatában kellene, hogy tanítsunk. Sajnos ez sokszor nem így történik napjainkban. Tudniuk kell a diákoknak, hogy kik voltak azok, akiket el akartak pusztítani. Például milyen közük volt a magyar kultúrához, tudományhoz, a magyar polgárosodáshoz a zsidóknak, tudniuk kell, hogy ez a csoport beilleszkedett és be is akart illeszkedni Magyarországra, majd az I. világháborút követően történt a fordulat, a kirekesztés. És nemcsak a német bevonulás után, amikor egészen drámaivá vált. Ha ezt folyamatában megtanítjuk a diákjainknak, akkor felkészültek már ennek a végiggondolására, és nem idegenként fogadják ezt a témát" - mondta a Történelemtanárok Egyletének elnöke.