Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Az Országos Diákparlament ajánlásokat fogalmazott meg

Az Országos Diákparlament szekciói által delegált szerkesztőbizottság 42 pontos ajánlást fogalmazott meg hétvégi, székesfehérvári ülésén, a dokumentumot vasárnap személyesen nyújtották át a köznevelésért felelős államtitkárnak. Czunyiné Bertalan Judit a felvetett kérdésekről egyeztetésre hívta a diákparlament képviselőit.

A záró plenáris ülés után tartott sajtótájékoztatón Czunyiné Bertalan Judit elmondta: olyan fontos kérdéseket fogalmaztak meg a fiatalok, amelyek jól mutatják magas szintű demokráciaérzéküket. Hangsúlyozta, hogy a diákparlament véleménye rendkívül fontos a számukra, ezért ajánlásaik részletes megtárgyalása érdekében a szerkesztőbizottság tagjait várja az államtitkárságon.

Czunyiné Bertalan Judit személyes ügyének nevezte, hogy a diákokat érintő szabályozásokat "lefordítsák" diáknyelvre, ami szerinte sokkal fontosabb annál, mint az első hallásra hangzik. Jelezte, hogy a családügyi államtitkárság gyermekjogi munkabizottságában a diákjogi kérdéseket is fel fogja vetni.

Az államtitkár elmondta, hogy a diákparlament 42 pontos ajánlása között szerepel a közétkeztetés, az iskolai menza kérdése, az intézményfenntartás napi feladatai, vagy helyben az iskolaigazgatók és a diákönkormányzatok közötti együttműködés. Megjegyezte, hogy több olyan pont is van, amelyek ügyében a szaktárca - több más minisztériummal együttműködve - már tett lépéseket. Ilyen például a duális felsőoktatás képzési modellje.

Közölte, hogy a 42 pontot Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere kiegészítette egy negyvenharmadikkal.

Cser-Palkovics András szerint a nagyvárosokban nagyon eltérő a gyakorlat az önkormányzatok és a helyi diákönkormányzatok közötti kapcsolatokban, ezért kezdeményezte, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségében alakuljon egy testület, amelyben a városvezetők és a városokban működő diákönkormányzatok elnökei átadhatják egymásnak a jó gyakorlatokat és elmondhatják véleményüket aktuális kérdésekről.

A városvezető megemlítette, hogy a diákparlament székesfehérvári ülése is bizonyította: a fiataloknak van véleménye a világról, megszólíthatók, véleményüket szívesen megosztják másokkal és készek az egyeztetésre, mint ahogy a kormányzat is kész erre.

Az Országos Diákparlament képviseletében Cseh Barnabás 12. évfolyamos pannonhalmi diák három, általuk fontosnak tartott pontra hívta fel a figyelmet. A diákparlament kérte a diákönkormányzatok programszervezési joga mellett egyetértési és véleményezési jogaik tisztázását, azok elismerését, a megfelelő kommunikáció kialakítását az egyetemek vezetősége és a felvételire készülő diákság között, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket a mindennapos testnevelés megvalósítása és az iskolai lét jobbítása érdekében.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×