Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI szerdai megkeresésére adott válaszában felidézte: a távközlési adót két évvel ezelőtt vezette be az Országgyűlés, "az adó egyike a nagyvállalatokra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetik". A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért célszerűnek tartják egy adófizetési felső korlát bevezetését, "annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel" - írta.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a miniszterelnök arra utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy egyeztessen az internetszolgáltató cégek vezetőivel. Megjegyezte, hogy ilyen szociális adottságú országban mindenki számára olcsón kellene biztosítani a széles sávú internetet.

Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnöke szerda este az MTI-nek azt mondta, hogy megbeszélést folytattak Varga Mihállyal. A nemzetgazdasági miniszter arról tájékoztatta őket, hogy a kormány a távközlési adó kiterjesztésétől évi 20-25 milliárd forint bevétellel számol, és közölte, hogy a kormány nyitott a szolgáltatók javaslataira.

Tiltakozik az internetadó bevezetése ellen a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség is, és arra kéri a kormányt, hogy a hírközlést sújtó újabb adó bevezetését alaposan fontolja meg, mert veszélybe kerülhet az a 2020-ra tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/másodperc sávszélességű internetszolgáltatás.

A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület állásfoglalásában azt írta, azért nem tartja szerencsésnek a javaslat bevezetését, mert az a kutatás+fejlesztés és a hozzá kapcsolódó találmányi önvédelem sérülésével járhat.

A javaslat visszavonására szólította fel a kormányt az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége is. Hangsúlyozták: "az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz", tovább mélyítheti a digitális szakadékot, és nehéz helyzetbe hoz minden vállalkozást.Az MSZP költségvetési értelemben indokolatlannak tartja az internetadót, szakmailag pedig elhibázottnak, ezért a párt szerint minden eszközzel fel kell lépni ellene. Közleményükben azt írták: az internetadó súlyos csapást mérne az esélyegyenlőségre, a független sajtó maradékára és Magyarország modernizációjára egyaránt. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője pénteken budapesti sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: a kormány nem adóztathatja meg a jövőt, a szabadságot és a tudást.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a kormány arról beszél, hogy nincs szükség megszorításokra, elviselhetetlen mértékű adót jelent be az internethasználatra. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szóvivője közleményében azt írta: a kormány valódi célja, hogy emberek tömegei számára tegye megfizethetetlenné azt a információforrást, amelyet nem képes teljes mértékben befolyásolni. Az LMP vasárnap azt javasolta a kormánynak, hogy a tervezett internetadó helyett inkább térjen át az államigazgatás a szabad szoftverek használatára.

Az Együtt-PM szövetség is elfogadhatatlannak tartja a netes adatforgalom megadóztatását. Az ellenzéki pártszövetség szerint a kormány "a brutális új teher bejelentésével a beutazási botrányról igyekszik elterelni a figyelmet". Az Együtt-PM szombaton közölte: határozati javaslatot nyújt be az alanyi jogon járó internetért, egyben kezdeményezi az internetadó-javaslat visszavonását.

A DK felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza az internetadó bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, mert az mind a társadalmi fejlődéssel, mint az ország gazdasági érdekeivel szembemegy.

A Jobbik szerint a reklámadóból befolyó bevételekből lehet alapszintű ingyenes internetet biztosítani alanyi jogon, és ezzel az e-közigazgatás is fellendülne.

A Liga Szakszervezetek szintén tiltakozását fejezte ki, mert csak tovább mélyülne a szakadék a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes az adó a demokratikus alapnormának számító szabad információmegosztás és -elérés elvével.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az információs szabadságot, a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot a tervezett adó.

A parlamentnek kedden benyújtott adócsomag-javaslat szerint jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, az SMS-ek és az MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lehet.

A BDO Magyarország szerint az internetadó általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég állásfoglalása szerint ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, érdemi módosítások szükségesek.

Gulyás Balázs,a vasárnap esti tiltakozás szervezője közölte: 48 óra "haladékot adnak a kormánynak", hogy visszavonja az internetadóra vonatkozó törvényjavaslatot; ha ezt nem teszik meg, kedden újra demonstrálni fognak.

A Fidesz hétfőn nyújtja be a parlamentnek azt a módosító indítványát, amelyben javasolja, hogy maximum havi 700 forint lehessen az internetadó mértéke.